Az infarktus egyik rizikófaktora: a cukorbetegség

Az infarktus egyik rizikófaktora: a cukorbetegség

A civilizált társadalmakban a cukorbetegség ma már népbetegség. A cukorbetegség leggyakoribb formája, a 2-es típusú diabetes leggyakrabban a túlzott szénhidrátfogyasztás miatt jön létre és általában 35 éves kor felett jelentkezik, de sok nőt érint a terhesség során kialakuló diabetes is.

A cukorbetegség komoly szövődményekkel járhat, például szív- és érrendszeri panaszokkal, amelyek szívinfarktushoz, stroke-hoz és perifériás érbetegségekhez vezethetnek.

Mit jelent a diabetes mellitus?

A diabetes mellitus olyan anyagcsere-betegség, amelynek középpontjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérje-anyagcserét is. A cukorbetegség alapvető oka az inzulin viszonylagos, vagy teljes hiánya, illetve az inzulintermelés elmaradása.(1) A sejtek nem tudják felvenni a vérből a glükózt, így az a vérben marad, és jelentősen megemelkedik a vércukorszint.

Milyen fajtái vannak?

Az ún. 1-es típusú diabetes mellitus a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek károsodása folytán alakul ki. Klasszikus tünetekkel, általában 35 éves életkor előtt jelentkezik.

A cukorbetegség leggyakoribb formája, az ún. 2-es típusú – nem inzulinfüggő – diabetes mellitus a túlzott szénhidrátfogyasztás következtében jön létre. A nagy mennyiségű, gyorsan felszívódó szénhidrát egyre nagyobb inzulintermelésre serkenti a szervezetet, s az éveken át tartó magas inzulinszint miatt ún. inzulinrezisztencia alakul ki.

A cukorbetegségnek léteznek egyéb, speciális formái is, amelyek közül a terhesség során kezdődő, ún. gesztációs diabetes a leggyakoribb.

Melyek a legjellemzőbb tünetek?

A cukorbetegség legjellemzőbb tünete a vizelet mennyiségének megnövekedése, az állandó szomjúságérzet miatti fokozott folyadékfelvétel, illetve az egyéb okkal nem magyarázható fogyás. Emellett a beteg panaszkodhat fáradtságra, hányingerre, homályos látásra is. Jelzésértékűek lehetnek a nehezen gyógyuló fertőzéses megbetegedések, illetve néha lábikragörcs, vagy a kéz ujjainak zsibbadása is a felhívhatja a figyelmet a cukorbajra. A tudatzavar, az eszméletvesztés és kóma már súlyos állapotra utal.

Amennyiben az éhgyomorral mért vércukorérték eléri, vagy meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, vagy az étkezés után bármely időpontban mért vércukorszint eléri, vagy meghaladja a 11,1 mmol/l értéket, megállapítható a diabetes mellitus. (2)

Amit mi magunk is megtehetünk

Az infarktus egyik rizikófaktora a cukorbetegség

A diabetes mellitus kezelése nem csak gyógyszeres terápiát – inzulin, vagy szájon át szedhető ún. antidiabetikumok adását – jelenti. Legalább ennyire fontos a megfelelő étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással kialakított életmódvezetés is.

A cukorbetegek táplálkozására vonatkozó előírások célja az optimális anyagcsere-állapot elérése és fenntartása, valamint a vércukorszint normális határok között tartása. A gondozásba vett betegeknek egyénre szabott étrendjavaslat alapján kell étkezniük, amelyben a napi táplálék energiatartalma és összetétele pontosan meghatározott. Ajánlott a gyakori, kis mennyiségű étel fogyasztása, ami hozzájárul az egyenletes vércukorszint fenntartásához. Általában javasolt minden betegnek a magas rosttartalmú zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása.

Amennyiben a diéta rendszeres testmozgással párosul, elérhető a súlytöbblet leadása, ami jelentősen javíthatja a beteg egészségi állapotát. Ahogy a betegek étrendjét, úgy a fizikai tevékenység mértékét, intenzitását, időtartamát is egyénre szabottan kell meghatározni. A mozgás megkezdése előtt a kezelőorvos személyre szabott mozgásprogramot javasol.

Fontos a vércukor szintjének folyamatos ellenőrzése, amellyel elkerülhető a vércukorszint veszélyes mértékű ingadozása. A vércukorértékek túl alacsony, vagy emelkedett volta ugyanis súlyos krízisállapotokhoz vezethet. Rendszeres vércukor-önellenőrzéssel tehát a betegek tevékenyen hozzájárulhatnak anyagcseréjük javításához és a késői szövődmények mérsékléséhez.

Előzzük meg a szövődményeket!

Az infarktus egyik rizikófaktora a cukorbetegség

A cukorbetegséget kísérő szövődmények közül az egyik legsúlyosabb a szem ideghártyájának megbetegedése (retinopátia), amely látásromlással, sőt akár teljes látásvesztéssel is járhat.

Másik súlyos szövődmény a vese ereinek megbetegedése (nefropátia), amely kezelés nélkül, vagy elégtelen kezelés mellett veseelégtelenségbe torkollhat.

Nagyban ronthatja az életminőséget az idegrendszer változó tünetekkel és panaszokkal járó károsodása (neuropátia). Az idegbántalom miatt romolhat a beteg érzékelése, és előfordulhat, hogy nem veszi észre az alsó végtagját érő sérüléseket. Ennek következtében fájdalmatlan fekély keletkezhet a talpon, az elhanyagolt seb pedig melegágyat képez a különböző eredetű, például gombás fertőzéseknek.(3) Sok beteg nincs tisztában azzal, hogy ez az elváltozás, amelyet orvosi nyelven diabéteszes lábnak nevezünk, milyen komoly veszélyt rejt magában: gondos lábápolás hiányában a végtag üszkösödéséhéhez, akár az elvesztéséhez is vezethet.

A szövődmények sorában említést érdemel továbbá a férfiak merevedési zavara, amely – a tévhittel ellentétben – nem szükségszerű velejárója az öregedésnek, hanem intő jel arra nézve, hogy a szervezetben esetleg valamilyen keringési rendellenesség áll fenn.

Mindemellett cukorbetegség esetén számolni kell a súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések – például szívinfarktus, szélütés, vagy végtagi érszűkület – fokozott rizikójával is. A 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedők akkora kardiovaszkuláris kockázatnak vannak kitéve, mint a nem cukorbeteg, szívinfarktuson átesett betegek. Ezért gondozásuk nem csak a vércukorszint ellenőrzésére és normalizálására terjed ki, hanem magában foglal átfogó kardiológiai  vizsgálatokat is. Amennyiben ezek során kiderül, hogy a diabetes mellé magas vérnyomás, vagy zsíranyagcsere-zavar társul, az orvos a kísérőbetegségeket is kezeli, hogy megelőzze a súlyos szövődményeket. A cukorbetegek mintegy háromnegyede még így is, sajnos keringési betegség következtében hal meg. A halálokok között az első helyen a szívinfarktus áll, ezt követi az összefoglalóan „stroke” néven leírt agyi keringészavar.

Gyógyszerek rendszeres szedésével is megelőzhetőek a szív- és érrendszeri problémák. Az Aspirin® Protect 100mg acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszer. Napi 1 tabletta rendszeres szedése megakadályozza a vérlemezkék kóros összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését, így csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát.

Mivel a cukorbetegség az infarktus előfordulásának valószínűségét növeli, ha mellé egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal is társul, érdemes azonnal elkezdeni a gyógyszer szedését!

Ne csak akkor kezdjünk el a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj!

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

1, 2 A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása felnőttkorban. Magyar Diabetes Társaság, 2011. Szerkesztette: Dr. Jermendy György
3 A neuropathia diabetica hazai kezelési gyakorlata. Magyarországi Fájdalom Társaság, 2011. Szerkesztette: Dr. Kempler Péter

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!