Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell

A szélütést szenvedő betegek túlélése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan részesülnek orvosi ellátásban. Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen tünetek észlelése esetén kell azonnal mentőt hívni. Cikkünkből kiderül az is, hogy a stroke-betegek kezelése és későbbi gondozása hogyan történik.

A szélütés a harmadik leggyakoribb halálok és a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés. A kelet-európai államok, azaz a volt szocialista blokk 350 milliós lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen a betegség kockázati tényezői – a magas vérnyomás, a dohányzás és az elhízás – sokkal hangsúlyosabban vannak jelen ebben a népességben, mint a nyugati államokban. Becslések szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés (stroke) miatt.(1) A történelem során olyan ismert személyek voltak a stroke áldozatai, mint Lenin, II. Ramszesz fáraó, Händel, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.(2)

Csapás a javából

A szélütés tüneteivel tisztában kell lenni

A szélütést már az ókori görögök is ismerték: váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették. Ezért illette a betegséget Hippokratész „plesso” névvel, amely azt jelenti: villámcsapás által sújtva. A betegség mai elnevezése a XVI. századból származik, amikor a szélütést Isten csapásaként aposztrofálták (az angol stroke kifejezés ütést, csapást jelent). Ma összefoglalóan így nevezzük az agyi érkatasztrófákat, tehát az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A stroke esetek 80-85 százalékában az érelzáródás miatt az agy egy részébe kevesebb vér áramlik, aminek következtében az agy bizonyos területe elpusztul.

A stroke – a ma érvényes definíció szerint – az agyműködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális (gócos) zavarral jellemezhető, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán keresztül áll fenn, vagy halált okoz, s amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról (tranziens iszkémiás attak, TIA) beszélünk.(3)

A stroke népegészségügyi jelentősége igen nagy: hazánkban évente 40-50 ezer stroke eset fordul elő, szemben a 16 ezer szívinfarktussal. Az infarktuson átesettek 70-80 százalékának van esélye normális életvitelre, a szélütést elszenvedetteknek viszont mindössze egytizedének. Éppen ezért komoly jelentősége van a stroke megelőzésének, amelynek sarokpontjai:

  • a rendszeres testmozgás,
  • a dohányzás mellőzése,
  • a hipertónia hatékony kezelése
  • és a szívritmuszavarok megfelelő ellátása.

Kiváltó okok

A stroke hátterében – ugyanúgy, mint az iszkémiás szívbetegségeknél – az érelmeszesedés (orvosi nevén atherosclerosis) áll. Az agy nagy területeit vérrel ellátó nyaki főverőérben lerakódó plakkok akadályozzák a véráramlás útját, illetve az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen el is zárhatja a véráramlást. Létrejöhet szélütés oly módon is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak, és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. Ez a folyamat elsősorban azoknál a betegeknél fordul elő, akik szívműtéten estek át, vagy szívritmuszavarban – ún. pitvarfibrillációban – szenvednek. Az agyban, illetve a szívben lezajló infarktus tehát egy „családba” tartozó, rokon betegségek, amelyek közös tőről, az érelmeszesedés talajáról fakadnak.

Bár a szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik és gyorsan kifejlődik, kialakulása hosszú évtizedek kóros elváltozásainak a következménye. Az iszkémiás (agyi érelzáródás okozta) stroke hátterében több mint kétszáz kockázati tényező szerepel, amelyek közül a legfontosabb a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavara következtében kialakuló emelkedett koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás és a dohányzás. Minél több kockázati tényező halmozódik fel, annál nagyobb a valószínűsége a szélütés létrejöttének.

Idő = agyszövet

A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar – orvosi nyelven: tranziens iszkémiás attak (TIA) – a szélütés „előszobája”. Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással – például a nyaki érszűkület műtéti tágításával, vagy a szívritmuszavar kezelésével – a stroke megelőzhető lenne. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik eléggé komolyan ezeket a fenyegető tüneteket, és emiatt nem sokkal később a stroke áldozatául esnek.
Az agyi érkatasztrófa tünetei meglehetősen beszédesek. A féloldali végtaggyengeség, illetve bénulás, az átmeneti látásvesztés az egyik szemen, a kettős látás, a látótérkiesés, a beszédértési zavarok, a szóformálási nehézségek, a zavartság, a szédülés, a fejfájás, vagy a hirtelen fellépő eszméletvesztés mind-mind a stroke gyanúját kelthetik. Ha a családtagunk, vagy a környezetünkben bárki furcsán – féloldalasan – mosolyog, nehezére esik még egy egyszerű mondat elismétlése is, illetve képtelen felemelni a két karját, akkor azonnal hívni kell a mentőket (104).

Versenyt kell futni az idővel, hiszen a kezeletlen stroke egyetlen órája alatt az agy három és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, és óránként kb. 700 kilométernyi idegpálya semmisül meg. A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba – lehetőleg ún. stroke-központba a – kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.(4) A hangsúly a gyorsaságon van, mert csak az időablakon belül végzett beavatkozás csökkentheti számottevően a halálozást, a maradványállapotok súlyosságát és számát. Minden perc számít, hiszen – ahogy orvosi körökben mondani szokás – az idő egyenlő agyszövettel. Ezért rendkívüli hordereje van annak, hogy a beteg – tartózkodjon az ország bármely pontján – a tünetek jelentkezése után a lehető leggyorsabban bekerüljön a legközelebbi stroke ellátásra specializálódott központba

Mi történik a kórházban?

A stroke-beteget optimális esetben a mentő egyenesen a stroke-centrumba viszi, mert az akut iszkémiás stroke ellátása a jól szervezett stroke-osztályokon a legeredményesebb. Ezeken az ellátóhelyeken lehetőség van a beteg kórházba érkezése és a kezelés megkezdése között eltelt idő minimalizálására, ami döntő fontosságú a szűk időablakot igénylő speciális kezelés szempontjából.

A diagnózis felállítása során, a beteg fizikális vizsgálatát követően különböző képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) meghatározzák az agykárosodás pontos helyét, kiterjedését és típusát, illetve elkülönítik a stroke iszkémiás (agyi érzelzáródás által okozott) , vagy vérzéses kóreredetét. A heveny szakaszban folyamatosan monitorozzák a beteg idegrendszeri státuszát, vérnyomását, szívfrekvenciáját, légzését, folyadék- és elektrolit háztartását, vércukorszintjét, testhőmérsékletét és egyéb fontos élerttani jellemzőket.

A stroke okozta bénulás, illetve egyéb károsodások optimális esetben ma már megakadályozhatók, illetve visszafordíthatók infúziós vérrögoldó kezeléssel. Napjainkban sikerrel alkalmazzák az ún. mechanikus trombuskihúzást is. Ennek a „high tech” eljárásnak az a lényege, hogy a verőéren keresztül az agyba juttatott katéteren keresztül távolítják el az eret elzáró vérrögöt.

Élet a stroke után

A betegség heveny szakasza után, a beteg állapotának stabilizálódását követően azonnal megkezdődik az intenzív rehabilitáció, amelynek célja az önellátó életmód, az önálló járás, a beszéd és a helyzetváltoztatás képességének elérése, az életminőség javítása és a beteg visszavezetése a családba és a társadalomba.(5) Ezt a sokrétű tevékenységet gyógytornászból, fizikoterápiás szakemberből, logopédusból, pszichológusból és egyéb képzett egészségügyi szakemberekből álló rehabilitációs team végzi.

Sajnos a stroke-on átesett férfiak 22 százaléka, a nők 25 százaléka egy éven belül meghal. Az első stroke-ot követő korai időszakban igen nagy az újabb szélütés valószínűsége is.(6) Ezért a stroke-gondozás egyik sarkalatos pontja az ismétlődő szív- és érrendszeri esemény és az egyéb szövődmények megelőzése. Ennek érdekében a szélütést szenvedett betegnek rendszeres orvosi ellenőrzésen kell részt vennie, és bizonyos gyógyszereket – például vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, a vérlemezkék összetapadását gátló, illetve véralvadásgátló készítményeket – kell szednie. Szükség lehet a nyaki érszűkületet megszüntető műtéti beavatkozásra is. Mindemellett a betegnek fel kell hagynia korábbi káros szokásaival, mindenekelőtt a dohányzással és a túlzott mértékű alkoholfogyasztással.

Szerző:

B.P.

Irodalomjegyzék:

(1), (3), (5), (6) A cerebrovaszkuláris betegségek ellátása, 2010. Készítette: a Neurológiai Szakmai Kollégium és a Magyar Stroke Társaság vezetősége.
(2) Dr. Csiba László: A stroke ellátás sikerei és gondjai, avagy merre tart a stroke? IME IX. évf. 8. szám. 2010. okt.
(4) Dr. Csiba László előadása a Mindentudás Egyetemén (www.mindentudas.hu/csibalaszlo)

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!