Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amelynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt fáradékonyság, nehézlégzés léphet fel, amelyet kezdetben a betegek csak terheléskor tapasztalnak. Súlyosabb esetben a panaszok már nyugalomban is jelentkezhetnek, és fontos szervek működése is károsodhat.(1)

Becslések szerint a krónikus szívelégtelenség a magyar felnőtt lakosság legalább három százalékát érinti. A betegség elsősorban az idősebbeket sújtja: a 65 év feletti korosztály 6-10 százaléka szenved szívelégtelenségben, ami a kórházi felvételek leggyakoribb oka ebben a korcsoportban. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a szívelégtelenséghez vezető alapbetegségek korai felismerésének és kezelésének.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért kipumpálni. A szív teljesítőképességének csökkenése mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó ún. iszkémiás szívbetegség. A szisztolés funkció (szívösszehúzódás) megromlása az esetek kétharmadában szívinfarktust követően alakul ki. (3)
Szívelégtelenséget okozhatnak bizonyos genetikai ártalmak, mérgező anyagok, illetve az alkohol huzamos ideig tartó, nagy mennyiségben történő fogyasztása is.

Tünetek

A szívelégtelenségben szenvedő betegek izmainak vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érzik magukat. Fontos tünet a vizenyőképződés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik része károsodott. Ha a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai terheléskor, a betegség előrehaladott szakaszában pedig nyugalomban is. A testfolyadék testszerte is felszaporodhat, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé préseli a folyadékot. Ennek legjellemzőbb tünete a bokatájék duzzanata, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet össze a hasüregben is. Súlyos szívelégtelenségben az egész testre kiterjedő folyadékszaporulat figyelhető meg.(4)

Diagnózis

Mindezek a tünetek felvetik a szívelégtelenség gyanúját, ám a diagnózis felállításához és a kiváltó betegség megállapításához különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. A beteg fizikális vizsgálatán kívül általában mellkasröntgenre, szívultrahang-, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Ha az orvos szükségesnek látja, további vizsgálómódszereket is alkalmazhat a szívelégtelenség tényének megerősítésére, illetve okának kiderítésére: például a szív koszorúereinek kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát, mágnesesrezonancia-vizsgálatot, vagy egyéb diagnosztikai eljárásokat.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

Súlyossági stádiumok

A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:
NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést.
NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.

Gyógyszeres kezelés

A szívelégtelenség orvosi ellátása többirányú tevékenység, amely magában foglalja a háttérben álló okok kezelését, a betegség súlyosbodásának megakadályozását, valamint a betegek életkilátásainak és életminőségének javítását. Minél korábban észlelik és kezdik el kezelni a szív teljesítőképességének gyengülését okozó alapbetegségeket, annál nagyobb az esély arra, hogy a beteg ne jusson a betegség súlyos végstádiumába. Sajnos a szívelégtelenség – krónikus volta miatt – élethosszig tartó kezelést igényel. A szívelégtelenséget kísérő magasvérnyomás, cukorbetegség, vagy más alapbetegség gyógyszeres kontrollja mellett szükség lehet a koleszterinszint csökkentésére és a vérrögök kialakulását megakadályozó véralvadásgátló készítmények szedésére is.

Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek
Léteznek olyan – nem gyógyszeres – kezelési módok, amelyekkel a betegek életminősége és várható élettartama számottevően javítható. Ilyen például az ún. biventricularis pacemakerrel végzett reszinkronizációs terápia (CRT). Lényege, hogy a bőr alá egy olyan ritmusszabályozó készüléket ültetnek be, amely a szívbe vezetett elektródjával mindkét kamrát ingerli, javítja a meggyengült szív összehúzódásának összerendezettségét, harmóniáját, s egyben védelmet nyújt a szabálytalan szívritmus okozta hirtelen halállal szemben. Az implantálható (beültethető) cardioverter-defibrillátor (ICD) szintén csökkenti a hirtelen szívhalál bekövetkeztét. Ez a speciális szívritmus-szabályozó készülék képes egy esetleges életveszélyes ritmuszavar megszüntetésére. Folyamatosan elemzi az EKG-t és ha életveszélyes, gyors szívritmuszavart észlel, azt rövid, gyors szívingerléssel, vagy elektromos sokk leadásával (defibrillálás) megszünteti, gyakorlatilag újraélesztést végez.
Ha a szívelégtelenség hátterében műtéttel korrigálható betegség (pl. szívbillentyű-betegség) áll, akkor a megfelelő időben elvégzett szívműtét gyógyulást eredményezhet.(6)

Amennyiben a felsorolt kezelési eljárások egyike sem vezet eredményre és a szívelégtelenség a végstádiumba jut – az izomműködés azon szakaszába, amelyben hiába kap ingert az izom, az izomösszehúzódás mégsem következik be –, csak a szívátültetés segíthet. Ennek a beavatkozásnak korlátot szab a rendelkezésre álló donorok alacsony száma, valamint az a körülmény is, hogy a szívelégtelenség időskorban a leggyakoribb, ebben a korcsoportban ugyanis csak kivételes esetben alkalmazzák ezt a fajta beavatkozást.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

Életmód

A szívelégtelenség kezelése csak akkor lehet igazán eredményes, ha a felírt gyógyszerek szedése pontosan történik, és a beteg végrehajtja a kezelőorvos életvezetésre vonatkozó összes utasítását. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás teljes elhagyása. Minden stabil állapotú szívelégtelenségben szenvedő beteg számára ajánlott a rendszeres fizikai tréning. A maximális terhelési kapacitás 40-70 százalékát elérő intenzitással, heti 3-5 alkalommal 20-45 percen át végzett nem megerőltető mozgás – például könnyű séta, kocogás, vagy kerékpározás – enyhítheti a betegség tüneteit, növelheti a terhelési kapacitást, javíthatja az életminőséget, csökkentheti a kórházi kezelések gyakoriságát, és kedvezően hathat a túlélésre is.(7) Az edzésprogramot csak az orvossal történő egyeztetést követően szabad megkezdeni. Ha a tréning közben szokatlan panaszok – például fulladás, vagy mellkasi szorítás – jelentkeznek, a mozgást abba kell hagyni és a kezelőorvost tájékoztatni kell.
Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe. Napi másfél-két liter folyadéknál többet nem ajánlott meginni, alkoholt pedig csak korlátozott mennyiségben (1-2 dl bor/nap) lehet fogyasztani. Súlyos szívelégtelenségben egyáltalán nem szabad szeszes italt fogyasztani. Az étrend összeállításakor törekedni kell arra, hogy minél több könnyen emészthető étel kerüljön az asztalra, lehetőleg napi több kis mennyiségben elosztva. Részesítsük előnyben a magas rosttartalmú ételeket (teljes kiőrlésű gabonákat, zöldséget-gyümölcsöt). Az állati eredetű zsírok ne haladják meg az összes bevitt kalória 25-30 százalékát, a húsok közül válasszunk elsősorban halat és baromfit.
Ellenőrizzük rendszeresen a testsúlyunkat! A hirtelen testsúlygyarapodás arra figyelmeztet, hogy a szervezetben túl sok folyadék gyűlt össze, ami a szívelégtelenség súlyosbodását jelezheti. Ilyen esetben soron kívül keressük fel orvosunkat, aki a gyógyszeres kezelés módosítását, esetleg vizelethajtó szer szedését rendelheti el. Akkor is sürgős orvosi segítségre lehet szükség, ha fokozódik a boka, illetve alsó lábszár duzzadása, vagy váratlan szorító mellkasi fájdalom lép fel, illetve bármilyen addig nem észlelt, szokatlan panasz – például szapora, rendetlen szívdobogás, szédülés, fulladás, hányinger, hasmenés, láz, izomgörcsök, a vizelet mennyiségének csökkenése – jelentkezik.(8)

Irodalomjegyzék:

(1), (4), (6), (8) A Debreceni Kardiológiai Intézet betegtájékoztató weboldala.
http://www.debkard.hu/betegtajekoztato/betegtajekoztato?view=41
(2), (3), (7) A krónikus szívelégtelenség diagnózisa és kezelése. A Kardiológiai Szakmai Kollégium ajánlása in: Kardiológiai Útmutató 2012. Írták: Dr. Czuriga István, Dr. Dékány Miklós, Dr. Édes István, Dr. Lengyel Mária, Dr. Mohácsi Attila, Dr. Nyolczas Noémi, Dr. Préda István
(5) Dr. Merkely Béla, Dr. Róka Attila: A krónikus szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelése. LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2007;17(6-7)

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!