Mit kell tudni a szívinfarktusról?

A szív- és érrendszeri betegségek közül az egyik legsúlyosabb, az életet közvetlenül veszélyeztető szívinfarktus. Az időtényezőnek döntő szerepe van az életkilátások tekintetében: amennyiben a beteg a panaszok jelentkezésétől számított három órán belül megfelelő ellátásban részesül, a sérült szívizom jelentős részét meg tudják menteni az orvosok. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk tüneteivel, a teendőkkel, és a megelőzésével!

Mi az infarktus?

Mit kell tudni a szívinfarktusról?

Infarktus nem csak a szívben jöhet létre, hanem gyakorlatilag az emberi szervezet bármely szervében, például az agyban, vagy a tüdőben. Orvosi értelemben infarktusról beszélünk minden olyan esetben, amikor a verőerek elzáródása következtében csökken az adott szövet vérellátása, oxigénhiány lép fel. Ha ez az állapot néhány percnél hosszabb ideig tart, szöveti sejtpusztulás alakul ki. Szívinfarktusnak nevezzük a szívizom vérellátási zavara következtében kialakult szívizomelhalást, amelyet latinul akut myocardialis infarktusnak (AMI) hívnak. A szívinfarktus kórlefolyását nagymértékben befolyásolja a szívizomelhalás nagysága, a koszorúerek állapota, és az is, hogy a beteg milyen társbetegségekben szenved.

Tünetek

Az infarktust megelőzően, akár már évekkel korábban felléphetnek bizonyos jellegzetes panaszok – mellkasi fájdalommal járó anginás rohamok –, amelyek a szívizomzat vérellátásának csökkenését jelzik.

Fiatalabb korban lezajló infarktus esetén ezek a figyelmeztető jelek ritkábban észlelhetők. Idősebbeknél viszont már kisebb fizikai terhelés, vagy lelki megrázkódtatás, de akár még hirtelen hideghatás is kiválthatja a szegycsont mögötti mellkasi terület szorító fájdalmát, ami kisugározhat az állkapocsba, a bal (ritkán jobb) vállba, csuklóba, kézujjakba is. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom csak a szívtől távolabbi helyen, a kisugárzásnak megfelelően jelentkezik.

Ha a vérellátás néhány percen belül – pihenést, vagy nitráttartalmú gyógyszer bevételét követően – helyreáll, a fájdalom gyorsan enyhül. A szívizom működése ilyenkor károsodás nélkül helyreáll. A szívinfarktus során érezhető fájdalom hasonlít az anginás roham alatt észlelthez, azonban jóval erősebb, hosszabb ideig (legalább húsz percig) tart, és nitrátkészítmény hatására sem múlik el.

Szorongás, halálfélelem, hidegverejtékezés, hányinger, hányás és fáradtságérzés kísérheti. A szívinfarktus jelentkezhet a felsoroltaktól eltérő, ún. atípusos tünetekkel is: hasi, hátba sugárzó fájdalommal, vagy hasi kellemetlenség érzéssel – ezek a panaszok elsősorban az alsó fali infarktusra jellemzőek. Az is előfordulhat, hogy a szívinfarktus tünetmentesen, vagy igen enyhe tünetekkel zajlik le. Az ún. néma infarktus lezajlására csak jóval később, valamilyen egyéb okból végzett EKG vizsgálat során derül fény.

Teendők

Ha valaki infarktusra utaló jeleket észlel magán, helyezkedjen nyugalomba, és azonnal hívja a mentőket a 104-es telefonszámon. Ne próbáljon meg a saját lábán elmenni az orvoshoz, és semmiképpen ne vezessen autót! Ha a környezetünkben bárkin észrevesszük az infarktus fent leírt tüneteit, haladéktalanul értesítsük a mentőket!

Ha a beteg nem lélegzik, nincs pulzusa, ne tétovázzunk, hanem azonnal kezdjük meg az újraélesztését. Ne feledjük: mindössze néhány percünk van a végzetes folyamat visszafordítására. A betegnek csak akkor van esélye a túlélésre, ha lélegeztetését és mellkasi kompresszióját tíz percen belül elkezdjük. A beteg sorsa attól is függ, hogy a szívizomelhalás mekkora területet érint, illetve milyen gyorsan sikerül megnyitni az elzáródott érszakaszt. Ezért a legfontosabb, hogy a beteg minél hamarabb kardiológiai centrumba kerüljön, ahol megfelelő eszközökkel megnyitják a koszorúeret és visszaállítják a szöveti áramlást. Mivel a gyors beavatkozás életet menthet, óriási felelősség hárul a betegséget elsőként észlelő személyre. Az akut miokardiális infarktus miatt egy éven belül elhunyt betegek fele a tünetek jelentkezéséhez képest egy-két órán belül hal meg, jórészt még a kórházba kerülés előtt.(1) Ezen a szomorú statisztikán csak akkor javíthatunk, ha komolyan vesszük az infarktusra utaló tüneteket, és orvosi segítséget hívunk.

Mit tehetnek az orvosok?

A helyszínre kiérkező mentőorvos felállítja az infarktus diagnózisát, gyógyszerrel csillapítja a beteg fájdalmát és kórházba – szükség esetén szívkatéteres laboratóriumba – szállítja a beteget. Már a rohamkocsiban megtörténik a beteg elektrokardiográfos (EKG) vizsgálata, amelynek eredménye alapján megállapítható az elhalt szívizom elhelyezkedése és kiterjedése, valamint az, hogy a szívizomelhalás okozott-e esetleg életveszélyes szívritmuszavart. Minden perc számít, ahogy a szívgyógyászok körében mondani szokás: idő = szívizom. Amennyiben a panaszok jelentkezésétől számított három órán belül sikerül elvégezni a megfelelő beavatkozást, a sérült szívizom jelentős része megmenthető.

Mi történik a kardiológiai központban? Az orvosok és speciálisan kiképzett nővérek ellenőrzik a beteg szívritmusát, vérnyomását és vérének oxigénszintjét. A beteg aszpirintablettát kap, ami csökkenti a koszorúerekben a vérrögképződés veszélyét, és így növeli a túlélési esélyeket. Oxigénkezeléssel biztosítják, hogy az oxigén nyomása növekedjen a vérben, és különböző egyéb gyógyszereket is adnak a szívritmus normalizálása céljából. Az elzáródott koszorúér tágítása katéterrel bejutatott ballon segítségével történik. A beavatkozás során valamelyik nagy artérián – általában a combverőéren – keresztül ballonos végű katétert juttatnak a koszorúérbe. Megkeresik az elzáródás pontos helyét, és a tágító ballon segítségével az eret beszűkítő plakkot nekipréselik az érfalnak, a vérrögöt pedig eltávolítják. Annak érdekében, hogy a sérült érfalon ne képződjön újabb vérrög, cső alakú fémhálót, ún. stentet helyeznek el a koszorúérben.(2)

Mit kell tudni a szívinfarktusról?

Életmódváltás infarktus után

Néhány évtizede még hathetes fekvésre kötelezték az infarktusos betegeket, akik – ha túl is élték ezt az időszakot – hatalmas szívkárosodással épültek fel, és az életkilátásaik is meglehetősen kedvezőtlenek voltak. Ma már közismertek a hosszú ágynyugalom káros hatásai, ezért a betegség heveny fázisát követően, általában rögtön az infarktus másnapján mobilizálják a betegeket, akik ágyukból felkelhetnek, és sík talajon sétálgathatnak. A mozgás ugyanis igen fontos a betegség korai szövődményei, például a mélyvénás trombózis megelőzése szempontjából. Kis kiterjedésű szívinfarktus esetén, ha a beteg panaszmentes, a kórházi kezelés mindössze néhány napig tart. Az infarktust elszenvedett betegek gondozása a továbbiakban ún. rehabilitációs program keretében zajlik, melynek célja az infarktus megismétlődésének (reinfarktus) megakadályozása, a halálozás csökkentése és a betegek életminőségének javítása.

A betegek későbbi életkilátásai szempontjából döntő jelentőségű, hogy az orvos által felírt gyógyszerek pontos szedésén túlmenően az életmódra vonatkozó tanácsokat is megfogadják. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás teljes és végleges elhagyása, a diéta betartása és a rendszeres fizikai tréning. Minden beteg számára javasolt a legalább heti három alkalommal, 20-40 percen át végzett, egyénre szabott fizikai tréning, például úszás, gyaloglás, vagy kerékpározás. (3) Az edzés megkezdése előtt mindenképpen célszerű orvossal konzultálni, aki a beteg fizikai terhelhetőségének ismeretében megállapítja a mozgás intenzivitását, időtartamát és gyakoriságát.

Az infarktus megelőzhető! Tehetünk azért, hogy ereink egészséges, rugalmas állapotát megőrizzük. Az egészséges táplálkozás, vagy egy aktívabb, sportolást sem nélkülöző életmód bevezetése mindenképpen fontos lépés. Férfiak esetében 45 éves, nők esetében pedig 55 éves kor felett szedhető olyan gyógyszer, mellyel megelőzhetőek a szív- és érrendszeri problémák. Az Aspirin® Protect 100mg acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszer. Napi 1 tabletta rendszeres szedése megakadályozza a vérlemezkék kóros összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését, így csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát.

Ne csak akkor kezdjünk el a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj!

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

 

1, 2, 3 ST-elevációval járó akut myocardialis infarktus. Kardiológia Szakmai Kollégium, 2012. Írták: Dr. Becker Dávid, dr. Czuriga István, dr. Jánosi András, dr. Kiss Róbert Gábor, dr. Merkely Béla, dr. Préda István, dr. Rudas László.

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!