Szíverősítés mozgással

Fiatal korban az ideális napi egy óra sportolás lenne, de már az is sokat tesz egészségért, aki heti 3 órát tölt mozgással. Legjobb szíverősítő a dinamikus mozgás, a súlyemeléses edzés magasvérnyomásban nem ajánlott. Dr. Pavlik Gábor sportorvossal a mozgás jelentőségéről beszélgettünk.

A megelőzésben az egyik fontos szempont a mozgás, hiszen a mozgásszegény vagy mozgáshiányos életmód a szív- és érrendszeri betegségek egyik kockázata. De vajon milyen és mennyi mozgás elegendő a megelőzéshez? Dr. Pavlik Gábor sportorvost, a Semmelweis Egyetem Testnevelési Egyetemének professzorát kérdeztük.

Aki rendszeresen edz, az kevésbé van kitéve az infarktus kockázatának?

Szíverősítés mozgással

Már a 80-90-es években készültek olyan felmérések, amelyek azt mutatták ki, hogy a fizikai aktivitás fordítottan arányos a szívinfarktusok számával. Tehát a sok rizikófaktor, mint például a dohányzás, túlhajszoltság, elhízás, magas koleszterinszint között meglehetősen nagy szerepet játszik a mozgásszegény életmód, sőt egyes kimutatások szerint a legnagyobbat. Ennek következtében a mozgásnak, a rendszeres edzésnek óriási jelentősége van a szívbetegségek megelőzésében. A koszorúér-betegségek, mint például az infarktus esetében valamivel nagyobb a szerepe, mint a szintén népbetegségnek számító magasvérnyomásban.

A mozgás nem is befolyásolja a vérnyomást?

Vannak olyan adatok, amelyek szerint a normál vérnyomású embereknél a rendszeres edzés 3-4 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást, ennek a határesetekben van nagy jelentősége. Ha pedig valakinél magasvérnyomás betegség áll fenn, a rendszeres edzés gyógyszer nélkül is körülbelül 9-10 higanymilliméteres csökkenést jelenthet. Ez azonban nem mindig elég, mert ha valakinek pl. 200/120-as a vérnyomása, hiába lesz belőle 190/110, azt még gyógyszerrel kell kezelni. A mozgás tehát egyrészt a határeseteket, a 140-150-es értékeket tudja önmagában megoldani, másrészt kiegészítő terápia lehet a gyógyszerelés mellé.

Mennyit kell sportolni ahhoz, hogy hatékonyan erősítsük a szívünket?

Nagy különbség van a szabadidő-sportolók, tehát akik körülbelül heti 3-4 órát töltenek mozgással és azok szíve között, akik egyáltalán nem sportolnak. Nagyobb ez a különbség, mint az alsóbb osztályú versenyzők és az élsportolók között. Nagyobb jelentősége van tehát annak, hogy valamit sportoljunk, mint annak hogy milyen színvonalon versenyzünk. Órára körülbelül heti 5-6 órát kéne viszonylag intenzív sportolással tölteni. Lehet, hogy ez elsőre elég riasztóan hangzik, de igaz. Egy átlag magyar ember, aki semmit nem sportol, és ülőmunkát végez, kb. 500 kalóriával él fel kevesebbet, mint amennyit megeszik. Ez az 500 kalória pedig egyórás intenzív sportolással égethető el. Vagyis nemcsak a szív, hanem az anyagcsere oldaláról is meg tudom támogatni, hogy körülbelül napi egy óra sportolásra lenne szükség. Ez elsősorban fiatal korban érvényes, nyilvánvaló, hogy heti 7 óra sportolást nem lehet megkívánni egy idősebb embertől. Nem tudományos eredmény, inkább tapasztalat, hogy dekádonként körülbelül heti egy órával csökken ez az elvárás, tehát egy 30 évesnek hetenként 5-6, egy 40 évesnek 4-5, egy 50 évesnek 3-4, egy 60 évesnek 2-3 óra sportra lenne szüksége. Innentől kezdve kicsit nehezebb az általánosítás, hiszen óhatatlan, hogy a korral bizonyos betegségek jönnek elő.

Mi legyen ez a sport? Úszás, futás, gyorsgyaloglás, kerékpározás?

Az első szempont, hogy teljen öröme benne az embernek, mert a szívbetegségek rizikói között ott van a feszültség is, tehát legyen a sportnak feszültségoldó szerepe is. És ha ez megvan, akkor voltaképpen azt választja az illető, amihez kedve van: focit, teniszt, kosárlabdát, kirándulást, kajakozást, aerobikot vagy valami mást. Orvosilag az állóképességi mozgás ajánlott, tehát kevésbé a súlyemeléses vagy rezisztenciaedzés (erőedzés). Olyannyira, hogy aki mondjuk, magas vérnyomásra hajlamos, annak az utóbbi majdhogynem tilos, vagy csak mérsékelt formában szabad. Általában azt mondjuk, hogy a sport összességének kb. 80 százaléka legyen dinamikus, és a maradék 20 százalékot fordíthatjuk bizonyos mértékű súlyedzésre.

Ha egy felnőtt akar tenni valamit az egészsége megőrzéséért, hogy kezdjen neki az edzésnek?

Mindenképpen fokozatosan. Napi vagy alkalmanként 10-15 perces futás kezdetben egész biztos, hogy nem árt meg senkinek, de később fokozatosan minimum 30 percre kell emelni az edzés időtartamát. Persze nem kötelező egyfolytában 30 percet futni, de ennyi legyen az edzés összmennyisége. Ami az intenzitást illeti, egy kezdőnél a maximális pulzusszámnak körülbelül a 70 százalékát kell elérni, egy haladónál ez az arány 80, egy élsportolónál 90 százalék. A maximális pulzusszám laikusok számára is könnyen meghatározható, 220-ból ki kell vonni az életkort. Tehát egy 20 éves embernél 200, egy 40 évesnél 180. Ennek kell körülbelül a 70-80-90 százalékát elérni, és ennél nem nagyon javasolt magasabbra menni.

Miért 30 perc a minimális edzésidő?

Vizsgálatok bizonyították, hogy minimum ennyi idő alatt éri annyi biológiai inger a szervezetünket, amitől kialakulnak a várt reakciók. A szívünk például körülbelül 5-6 perc alatt tudja elérni a maximális teljesítményét, az úgynevezett maximális perctérfogatot. Az állóképességi edzésben fontos szerepe van a monoton terhelésnek is. 30 percnél rövidebb edzés tehát nem számít olyan ingernek, amitől a szív edzettségi jelei kialakulnak. Természetesen nem kell mindenkinek állóképességi sportolónak lennie, tehát ha valaki teniszezik, kosárlabdázik, kocog stb. az is jó. Ugyanezek a statisztikák mutatják ki azt, hogy körülbelül heti három alkalom szükséges minimum. A több jobb, de kevesebbnek megint nincs elegendő ingerhatása. Tehát hogy úgy mondjam, elfelejti a szervezet, ha csak hetente egyszer sportolunk. További érdekesség, hogy a magasvérnyomás betegségnél a nagyon nagy intenzitású munka nem annyira ajánlott. A vérnyomáscsökkentésben hatékonyabb a kocogós futás, mint a sprintelés, tehát az alacsony intenzitású, hosszabb munka.

Mit tanácsolna annak, aki úgy érzi, hogy már „kopik a szervezete”, de mégis mozogna? Szabad-e egyedül elkezdenie, vagy kell, hogy valaki iránymutatást adjon neki?

Ha az illetőnek nincs kimutatott keringési betegsége, nem esett át infarktuson, és általánosan jó egészségi állapotnak örvend, mondjuk egy 140/90-es határeset vérnyomással, akkor nem kell föltétlenül irányítás. Tehát ha józanul, fokozatosan kezd el mozogni, akkor nem feltétlenül kell tanfolyamra járni.

Mi a helyzet az úszással? Az idősebbek közül sokan erre esküsznek.

Az úszás jó, mert nem bántja az ízületeket. De akinek magas a vérnyomása és úszik, annak azért azt tanácsolom, amikor kijön a vízből, mérje meg a vérnyomását. És ha véletlenül mondjuk 160/120-at mér, és itt az alsó érték a lényeges, akkor nem biztos, hogy az úszás neki való.

Lehet azt mondani, hogy soha nem késő elkezdeni a mozgást?

Feltétlenül, noha nyilvánvaló, hogy a szív- és keringési betegségek megelőzése annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük el. Bár az edzett szívnek vannak olyan tulajdonságai, amiket szinte csak fiatalkorban lehet elérni. Az edzett szív egyik legfontosabb ismérve, hogy a bal kamrája valamivel megnagyobbodik, ezért jobb a pumpafunkciója, és nagyobb térfogatot tud elérni. Idősebb vagy egy középkorú embernél a megnagyobbodott bal kamra már inkább rizikótényező, tehát nem örül neki az orvos. Nagyon fontos ismérv a koszorúér-keringés javulása. Ennek egyik faktora, hogy tágulékonyabbak lesznek a koszorúerek, a másik, hogy növekszik a hajszálérhálózat. Ez is olyan tulajdonság, ami idős korban már kevésbé fejleszthető. De más igen, megváltoztatható például a szabályozása, aminek a legegyszerűbb példája az, hogy csökken a nyugalmi pulzusszám, és ezáltal több tartaléka lesz megterheléskor. Gondoljunk bele, ha egy edzett ember és egy nem edzett ember felszalad a második emeletre, a nem edzettnek 150-es lesz a pulzusszáma, az edzett emberé meg csak 80. Az sem baj, ha idős korban is van valamennyi rezisztenciaedzés. Tehát egy kis súlyemelés, egy kis fekvőtámasz. Még az is jó, ha a másfél literes kristályvizes palackot ritmusosan egyik helyről a másikra tesszük. Ezzel a harántcsíkolt izomzat tartható karban.

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!