A túlórázás szívbetegséget eredményez

Túlóra. Mindenki számára ismerős fogalom. Néha 1-2 órával tolódnak csak a napi teendők, azonban van, hogy még ennél is többel. Egy friss kutatás azonban aggasztó eredményekkel szolgált azok számára, aki rendszeresen napi szinten három vagy több órával dolgoznak többet a munkaszerződésében rögzítettnél. Náluk ugyanis akár 60 százalékkal van nagyobb esély szívbetegség kialakulására. A japánok már külön szót is találtak a jelenségre: "karosi" - a túlórázás miatti halál.

A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen vezette kutatók a Whitehall II. nevű kutatásukban a brit hatóságok alkalmazottainak munkavégzési szokásait, egészségi állapotát és azok között a szívinfarktus, valamint a szintén gyakori, a szív elmeszesedett koszorúereinek görcsös összehúzódásával járó angina pectoris előfordulási gyakoriságát vizsgálták. A vizsgált személyek adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik rendszeresen napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségek.

A túlórázás szívbetegséget eredményez

Az 1985-ben kezdődött vizsgálatban több mint hatezer brit közalkalmazott vett részt, akiket többek között a munkával eltöltött napi óraszámukról faggattak. A tanulmány eredményeihez 4262 férfi és 1752 nő adatait használták fel. A résztvevők 39 és 61 éves kor közöttiek voltak. Ebből a 6014 emberből az átlagosan tizenegy év alatt 369-en kaptak szívinfarktust, szenvedtek angina pectorisban vagy haltak meg valamilyen más szívbetegség következtében.

A European Heart Journal szaklapban megjelent tanulmányban a tudósok a megállapított egészségi kockázatok számos lehetséges okát sorolták fel. Ezek közül az egyik a drasztikusan sok és gyakori túlórázás, amely az emberek egy bizonyos típusára jellemző. Az átlagos túlórázó erősen versenyszellemű és gyakran feszült. A túl sok, irodában töltött idő a szívbetegségek mellett depressziós, szorongásos tüneteket, alvászavarokat is kiválthat, amelyek ismét csak a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek kedveznek. Mindemellett a túlórázók általában arra is hajlamosak, hogy betegen járjanak be dolgozni, nem hajlandók hiányozni betegség miatt. A felgyorsult életvitel könnyen megbosszulhatja magát, főleg ha egyik stresszhelyzetből a másikba csöppenünk, ráadásul úgy, hogy az előzőt még fel sem dolgoztuk. Bár a bennünket érő stressz többnyire lelki jellegű, mégis ugyanazok az ősi reflexek lépnek működésbe, mintha fizikai veszély leselkedne ránk: szívverésünk szaporább lesz, vérnyomásunk megemelkedik, kapkodni kezdjük a levegőt. Ennek az állapotnak a tartós fennállása teljesen kimerítheti a szervezetünket, és akár szívproblémák kialakulásához is vezethet.

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy további mélyrehatóbb kutatások szükségesek ahhoz, hogy a túlórázás és a szívbetegségek közötti közvetlen összefüggés minden részletére fény derüljön, s azt is meg kellene vizsgálni, hogy csökkenne-e a betegség kialakulásának esélye, ha az alkalmazott a hosszú, túlórázásokkal teli időszak után újra időben fejezné be napi munkáját.

Az eddigi megállapításokat továbbá az is módosíthatja, ha például más típusú munkakörök esetében megismételnék a kutatást. Virtanen és kollégái ugyanis csak az állami, szellemi foglalkozást végző alkalmazottak körében vizsgálódott, de például fizikai munkások vagy magáncégek alkalmazottai körében is szükség lenne hasonló kutatásra az árnyaltabb kép érdekében.

A kutatásból egyértelműen kiderül tehát, hogy a munka és magánélet egyensúlya központi szerepet játszik jó közérzetünk fenntartásában. Azonban a hétköznapok során egyszerű módszerek segítségével vigyázhatunk testünk motorjára, még akkor is, ha éppen a munkahelyünkön dolgozunk. Például ebédszünetben tegyünk rövid sétát a friss levegőn, lift helyett használjuk a lépcsőt, az édes nassolnivalók helyett válasszunk valamilyen friss zöldséget vagy gyümölcsöt. Érdemes óránként felállni 4-5 percre a székünkből, és nyújtózni párat, elvégezni egy-két gimnasztikai gyakorlatot a munkaasztalnál. A felfrissült vérkeringéssel még a szellemi munka is jobban fog menni. Szerezzünk be szobanövényeket, hiszen a szobanövények meghittséget, otthonosságot sugároznak, és közben az iroda levegőjét is frissítik. Ugyanígy jókedvre deríthetnek például a színes íróeszközök, füzetek, stb. Ennél merészebb ötletek megvalósítása már csak a képzelőerőnkön és a munkahely nyitottságán múlik.

Természetesen azzal is sokat tehetünk szívünk egészségéért, ha fokozott, tartós  stresszhatás  esetén idejében választunk megfelelő gyógyszert megelőzésként. Férfiak esetében 45, nők esetében pedig 55 éves kor felett már szedhető olyan gyógyszer a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, mely gátolja a vérrögképződést, csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát. Ne csak akkor kezdjünk el a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj!

Forrás: Népszabadság

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!