Itt a kánikula! Mire érdemes figyelni a szívbetegeknek?

Az utóbbi napokban, hetekben tapasztalt hőség sokunk számára kifejezetten kellemetlen volt.

A forróság napjaiban zsúfolásig telnek az enyhülést kínáló strandok, és a hideg frissítők mellett szépen fogynak az üzletekben a légkondicionálók és a ventillátorok is. A szívbetegek számára az ilyen extrém magas hőmérséklet különösen, ha magas páratartalommal is társul, nem csupán kellemetlen, de veszélyes – sőt, szélsőséges esetben halálos is lehet.

Itt a kánikula! Mire érdemes figyelni a szívbetegeknek?

Létfontosságú szerveink normális működésének egyik alapfeltétele az állandó testhőmérséklet. A környezet hőmérsékletének változására a test megfelelő válaszokkal reagál: ha a test elkezd felhevülni, a változást érzékelve a szervezet izzadással és a vérerek kitágulásával igyekszik lehűteni magát.

Az emberi test 60%-a víz, melynek csupán a 10%-a található a vérben. Forró és párás környezetben végzett aktív testmozgás során szervezetünkből akár 3 liter folyadék is távozhat óránként, ami a vérben található víz teljes mennyisége lehet. A veszteséget a szervezet a szövetekből és az esetleges folyadékbevitelből igyekszik pótolni, ezért is kiemelten fontos a hőségben a rendszeres vízfogyasztás.

Normális esetekben a szervezet a bőrben futó erek kitágításával és a vérkeringés fokozásával is hűti magát. Egészséges embernél a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor akár a háromszorosára is nőhet. A szívbetegnél azonban már kétséges, hogy képes-e ilyen teljesítményre a szív, illetve az sem biztos, hogy az erek képesek a megfelelő mértékben kitágulni. Mindezek miatt a szívbetegek számára nagyobb megterhelést és komolyabb problémát jelent a hőháztartásuk megfelelő működtetése, ami rosszulléthez, hőgutához, ám komolyabb esetben akár halálhoz is vezethet.

A problémát fokozhatja, ha a beteg bizonyos gyógyszereket, például diuretikumot (vizelethajtót) szed, ugyanis a távozó folyadékkal nő a kiszáradás esélye és csökken az izzadás képessége is. A béta-blokkoló gyógyszerek, melyek megakadályozzák a túl heves szívverést, szintén a túlmelegedés irányába hatnak, ugyanis forróságban a szívnek valójában gyorsabban kellene vernie ahhoz, hogy a vérkeringés fokozásával hűtse a szervezetet.

Őrizzük meg a hidegvérünket!

A fentiek miatt a különböző krónikus szívbetegségek által érintetteknek fokozottan oda kell figyelniük a következőkre:

  • Ne hagyják abba a szükséges testmozgást, de azt végezzék hűvösebb, légkondicionált helyen! Ahelyett, hogy a tűző napon a parkban tennénk meg mindennapos sétánkat, válasszunk inkább egy hűs bevásárlóközpontot!
  • Rekkenő hőségben tartózkodjunk légkondicionált helyen, könyvtárban, kultúrházban, irodában, bevásárlóközpontban, zárt uszodában, stb.!
  • Nagy melegben ne vezessünk légkondicionáló nélküli autót!
  • Amennyiben otthoni légkondicionálót nem engedhetünk meg magunknak, szerezzünk be egy megfelelő méretű ventillátort!
  • Amennyiben mégis a melegben kell tevékenykednünk, megfelelő gyakorisággal tartsunk hűsölési szüneteket!
  • Viseljünk laza, könnyű ruházatot!
  • Gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről, kerüljük a koffeint és az alkoholt!

Vegyük észre a jeleket!

A szervezet túlmelegedése komoly veszélyeket hordoz, ezért fontos hogy idejekorán azonosítsuk az erre utaló jeleket:

  • erős izzadás,
  • sápadtság,
  • izomgörcsök,
  • száraz nyelv és szomjúság,
  • fáradtság, gyengeség,
  • szédülés,
  • fejfájás,
  • hányinger vagy hányás,
  • ájulás.

Ezek mind olyan jelek, melyek hőség idején fokozott figyelmet érdemelnek, szívbetegek esetében pedig azonnali orvosi ellátást igényelnek. Különösen igaz ez a hőgutára, melynek tünetei a 39 fok fölé emelkedett testhőmérséklet, a vörös, forró és száraz (nem verejtékező) bőr, a heves szívverés, komoly fejfájás, zavartság, hányinger vagy akár eszméletvesztés is. Az orvosi segítség elmaradása, a magas testhőmérséklet komoly szervi károsodásokat okozhatnak (mindenekelőtt az agyban), bizonyos esetekben pedig a hőguta akár halált is okozhat.

Amennyiben a környezetében bárkin a fenti tüneteket észleljük, feltétlenül hívjunk segítséget, próbáljuk meg a felhevült testű embert hűvösebb helyre vinni, terítsünk rá átnedvesített lepedőt, használjunk jeget, vagy ha lehetőség van rá, hűtőfürdőt!

Természetesen ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról sem!

A sivatagban vagy a dzsungelban izzadunk jobban?

Száraz időben az izzadság gyorsan elpárolog, ezért már csekély mennyiség is elég a testhőmérséklet csökkentéséhez. Magas páratartalmú helyen (trópusok, szauna) azonban sokkal tovább tart a verejték elpárologtatása, ugyanis a környező levegőben is sok már a víz. Ennek kompenzálására a test még több vizet, verejtéket választ ki, a folyadékvesztés tehát fokozottabb.

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!