Nem mindegy, milyen munkát végzünk! Kiknél nagyobb az infarktus kockázata?

A szívbetegségekkel kapcsolatban legfontosabb kockázati tényezőkként általában a mozgásszegény életmódot, helytelen táplálkozást és a dohányzást szokták kiemelni.

Ritkán kerül szóba, hogy egyes munkatípusok szintén növelhetik az infarktus és a stroke kialakulásának esélyét. Bizonyos munkáknál különösen fontos, hogy a negatív hatásokat megfelelően kompenzáljuk.

Nem mindegy, milyen munkát végzünk! Kiknél nagyobb az infarktus kockázata?

1. Íróasztal mellett

Ha túl sok időt töltünk ülőmunkával az íróasztalunk mellet, idővel csökken a szervezet inzulinérzékenysége és a zsírbontó enzimek mennyisége. Az irodai alkalmazottak, menedzserek ezért sokkal jobban ki vannak téve a fokozatos elhízás veszélyének, ami idővel szívproblémák kialakulásához vezethet.

A megoldás a több mozgás. Időnként fel kell állni az asztaltól és tenni egy rövid sétát, ami a gondolatoknak is jót tesz.

2. Vészhelyzetben

Az olyan munkahelyek, ahol mindennaposak a nyugodt időszakokat hirtelen felváltó, kifejezetten stresszes helyzetek, szintén megterhelően hatnak az ott dolgozók szívműködésére. A tűzoltók, a mentősök, a rendőrök, a korházakban dolgozó orvosok és betegápolók körében az átlagnál magasabb a szívproblémával küzdők aránya. Amennyiben nyugodtabb munkakört nem találunk, a stressz hatásait kompenzáljuk egészséges étrenddel, rendszeres mozgással, ami csökkenti a vérnyomást is.

3. Váltott műszakban

A több műszakban dolgozók, rendszeresen túlórázók esetében a szervezet bioritmusa folyamatos kihívásokkal szembesül. Az alvás és az ébrenlét idejének folytonos cseréje, a rendszeres kialvatlanság és kimerültség érzet hosszútávon a vércukorszint, a vérnyomás és az inzulinszint felborulásához és szívproblémákhoz vezet.

4. Szennyezett környezetben

A különböző ártalmas vegyi anyagoknak, pl. füstnek, gázoknak kitett dolgozók szíve is nagyobb megterhelést kap. A szén-monoxid, ez a színtelen, szagtalan gáz, ami például az alagutakban felhalmozódik, kifejezetten mérgező és nagyobb mennyiségben belélegezve infarktust vagy stroke-ot is okozhat.

5. Vendéglátóhelyeken

Bár nem túl rég óta, a dohányosok ma már nem gyújthatnak rá zárt vendéglátóhelyeken. A szabályok a dohányosok számára körülményesebbé teszik a rágyújtást, a pincéreket, felszolgálókat viszont védi a passzív dohányzás ártalmaitól.

6. Sofőrök

Talán meglepő, de például a buszvezetők, kamionsofőrök körében is magasabb a szív- és érrendszeri problémák aránya az átlagnál. Ennek minden bizonnyal a folyamatos ülőmunka mellett, az állandó, forgalom okozta stressz és rendszertelen illetve gyakran egészségtelen étkezés miatt kialakuló magas vérzsírszint – (koleszterin és triglicerid) és túlsúly lehet az oka. Természetesen a buszvezetőkre is igaz, hogy több mozgással, egészséges étrenddel csökkenthetők a munkájukból fakadó kockázatok.

7. Szalag mellett

Az összeszerelő üzemekben, gyárakban futószalag mellett dolgozó embereknek általában folyamatosan erős figyelemösszpontosítással kell dolgozniuk, amit csak ritkán szakítanak meg pihenők. A magas mennyiségi elvárások, a munkafolyamatok feletti minimális kontroll, az állandó monotonitás olyan erős stresszfaktorok, melyek idővel a szívet is megterhelik.

8. Munka nélkül

A fentiekből látható, hogy számos olyan munkatípus létezik, mely szív-és érrendszeri kockázatokat rejt. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy akinek egyáltalán nincs állása, aki elveszítette a munkáját, az tökéletes biztonságban tudhatja a szívét. Az idősebb munkavállalók, akik állásvesztés esetén manapság nehezebben jutnak új lehetőséghez kifejezetten veszélyeztetett helyzetben vannak. Esetükben a magas vérnyomás, vagy a diabétesz kialakulása sokkal valószínűbb, mint azon kortársaiknál, akik meg tudták őrizni az munkájukat. A munkanélküliség tehát nem csupán pszichológiailag és pénzügyileg megterhelő az adott emberre nézve, hanem egészségügyi szempontból is.

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!