Stresszkezelés – Segít a pszichológus

A keringési betegségek egyik jelentős rizikó tényezője a tartós stressz. A stresszfaktorok azonosításáért érdemes pszichológus segítségét kérni, aki a mindennapi stresszre adott megszokott válaszok helyett új megoldásokkal segít kiszabadulni az ördögi körből.

A keringési betegségek kockázati listáján a helytelen életmód, egészségtelen étkezés és egyéb tényezők mellett megtaláljuk a stresszt is. Aki állandóan idegeskedik, egyfolytában gyötrődik a munkahelyi, a családi vagy egyéb problémákon, előbb-utóbb belebetegszik. A tartós stressz ugyanis a szervezetet folytonos készenlétben tartja. Idővel állandósulnak a fiziológiai változások, és a legyengült szervezet veszít ellenálló képességéből is.

A káros stressz felismeréséről, megelőzéséről és kezeléséről Szy Katalint a Péterfy Sándor utcai kórház pszichológusát kérdeztük.

Az ember szervezete előbb-utóbb egyértelműen jelez, hogyha valami baj van. A stressz esetében milyen tünetekre kell odafigyelni?

Stresszkezelés – Segít a pszichológus

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy amit a köznyelvben stressznek nevezünk, azt a szaknyelvben a distressznek hívjuk. Így nevezte Selye János, a stressz híres magyar kutatója a káros stresszt. A stressz ugyanis nem feltétlenül ördögtől való dolog. Bizonyos mennyiségű stressz szükséges a sikeres élethez, ahhoz, hogy motiváltak, energikusak legyünk. Tehát különböző típusú stresszfajták léteznek, és a káros stressz az, ami veszélyezteti a személy pszichés, mentális vagy fizikai állapotát. Vagyis amikor a stresszről beszélünk, akkor valójában a distresszre gondolunk. De visszatérve a kérdésre a tartós stressz tüneteinek felismerése annál sokkal komplexebb dolog, mint mikor a fejünk fáj, és ezt érezzük. Vannak olyan pszichiátriai kórképek, amelyek a stressz hatására vagy a szorongás eredményeként jelennek meg az emberben, és amelyeknek a tünetei megtévesztésig hasonlítanak például a szívinfarktuséihoz: légszomjjal, mellkasi fájdalommal, gyors szívveréssel járnak.

Mikor válik károssá a stressz?

Amikor krónikus emocionális terhelést okoz. Tehát, ha valakinek az életében olyan tartós konfliktus alakul ki, amit nem tud rendezni. Például egy tartósan fennálló rossz házasság, amikor mondjuk a nehéz anyagi helyzetből nincs kiút, vagy ha valakinek hosszú időn keresztül rosszak a szociális körülményei. Akut stressz is képes komoly válaszreakciókat kiváltani, de ennek nagyon erős stressznek kell lennie, például életet fenyegető eseménynek. A stressztűrő képesség egy nagyon bonyolult, a személyiségben létező megküzdési stratégia, vagyis egyénenként változó. Akinek jó az önismerete, elégedett az életével, kiegyensúlyozott az életvitele, az jobban ellenáll a különböző stresszfajtáknak.

A stressztűrő képesség fejleszthető?

A stresszre adott válaszreakció ösztönös viselkedés, mégis bizonyos mértékig fejleszthető, hiszen a személyiségünk is folyamatosan változik. Ezért aki tudja magáról, hogy rosszul tűri a stresszt, annak – még ha nem is érzi magát pszichés betegnek – érdemes elmennie egy pszichoterápiára, ahol a szakember felméri, hogy mi az, amit nem tolerál.

A tartós érzelmi nyomás hogyan betegítheti meg a testet?

Ahogy az elemes óra is lemerül egy idő után, ugyanúgy merül le a szervezet pszicho-immunrendszere a tartós érzelmi nyomás hatására. A legyengült szervezet a betegségekre is fogékonyabbá válik. Gyakori, hogy kimerült állapotban csupán pszichoszomatikus tünetek (megmagyarázhatatlan testi tünetek) jelennek meg, vagyis a szervezet egy-egy belgyógyászati betegséghez hasonló tüneteket produkál, ám ezek mögött nem áll valódi anatómiai vagy élettani probléma. De tényleges betegségek is kialakulhatnak, hiszen a stresszválasz egy fiziológiai folyamat, például felszökik a vérnyomás, felgyorsul a szívverés stb. Ha ezek állandósulnak, magasvérnyomás, kardiovaszkuláris betegségek jöhetnek létre. Ilyenkor a betegség kezelése mellett fontos feltárni és megszüntetni a tartós stressz okát.

Azt mondják, ma stresszes világban élünk. Mi a fő stresszforrás?

Különböző stresszfajták vannak.A pszichológiai stressz, amikor ütköznek a belső és a külső elvárások, ilyen például a szexuális nevelés hatására kialakult belső igény, és a mai külső elvárások közötti különbség, ami okozhat belső stresszt. Léteznek külső stresszfajták, tipikusan ilyenek a munkahelyi konfliktusok. Érzelmi stressz a gyász, a családon belüli konfliktusok vagy a tartós magány. Mentális stresszt okoz, amikor valaki teljesíteni szeretne a munkájában vagy egy vizsgán, és léteznek életkörülményekből fakadó stresszorok. A mai életkörülmények sok szempontból nehezebbek, mint az ötven évvel ezelőttiek. A stressz egyik legfőbb kiváltó oka az idő strukturálása, ezzel sokan nehezen boldogulnak. De szintén stresszt okoznak a modern példák és elvárások, amelyek elszakadnak a realitástól, vagy a nehéz gazdasági helyzet. A szegénység demoralizáló. Ahogy az is, hogy nincs értéke a családnak, a párkapcsolatnak. Pedig a család az egyik legfontosabb stresszoldó hely. De a családok felbomlanak, pont azért, mert hajszoltak vagyunk. A mai gyerekek életében komoly stressz a szexualitás. Nagyon korán kezdik el a nemi életet, érzelmi alapok nélkül. A kapcsolatok gyorsan jönnek létre, és gyorsan bomlanak fel, hiányzik belőlük a kötődés, ami segítene a stresszkezelésben. Mindez biológiailag és pszichésen is nagyon megviseli a gyerekeket. A legnagyobb stresszt a kiszámíthatatlanság, a megjósolhatatlanság és azok a dolgok okozzák, amiket nem tudunk kontrollálni. Mivel sokszor maga az élet ilyen, ezért mindenkit ér stressz.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A karrieristák, a nagyon küzdők, a munkamániások, az agresszív és határozott, kezdeményező típusú személyiségek, mert az ő életük nagyon stresszes. De tudni kell, hogy nincs olyan ember, aki mindig mindenben tökéletesen helyt állna, nincs, aki életében egyszer sem volt tartós distressznek kitéve, vagy aki ezzel könnyedén megküzd. Tartós stressz hatására a legjobb személyiség is kiéghet vagy megbetegedhet.

Ennyiféle stresszre létezik egységes megoldás?   

Mindenkinek meg kell találnia a személyiségének megfelelő megküzdési stratégiát. Sokszor nem a problémák, krízisek és a stressz a lényeg, hanem a hozzájuk való viszonyulás. Ez ugyanis a személyiség egyik jellemzője. Gondoljunk bele, hogy látunk öregeket, akik túlélték a háborút, elvesztették a vagyonukat, a gyereküket, mindent újra kellett kezdeniük, és mégis békésen, boldogan élnek. Vajon miért? Azért mert jól tudnak alkalmazkodni, jó az adaptációs rendszerük.

Sokan ennél jóval kevesebbtől is összeomlanak…

Mint ahogy az ember nem tudja a saját hajánál fogva kihúzni magát a mocsárból, a stresszkezelés is nagyon nehéz. Sokan fel sem ismerik, hogy mi a baj, csak érzik a feszültséget, ami terheli a pszichét, a fizikumot, a mentális képességet, a lelket. Nem könnyű megfogalmazni, hogy ki milyen stresszre reagál szélsőségesen, ugyanis a lélek bonyolult dolog, és a saját működésünkre nem igazán látunk rá.

Ma már „kéznél” van a pszichológus, aki segít, már annak, aki ezt hagyja…

Magyarországon szépen fejlődik a pszichológiai kulturáltság, míg a pályám kezdetén sokszor találkoztam azzal a mondattal, hogy nem vagyok bolond, tehát nincs szükségem pszichológusra. Ma már sokan ugyanúgy igénybe veszik a pszichológust egyfajta tréningre, ventillálásra, életvezetési tanácsadásra, mint a fodrászt vagy a kozmetikust szépítkezésre. Tehát nem feltétlenül csak pszichológiai vagy pszichiátriai betegek kerülnek hozzánk. Az egészségügyben például nagy hangsúlyt fektetnek a kiégés kezelésére, mert a tartósan monoton, rosszul fizetett munkát végzők, a nagy érzelmi teher alatt dolgozók előbb-utóbb kiégnek, és a stresszre adott válaszként különböző pszichés, mentális vagy testi betegségek alakulnak ki. Előadások, tréningek, önismereti előadások szervezésével a stresszhez való jobb alkalmazkodást vagy jobb megküzdést tudjuk segíteni.

Konkrétan hogyan segít a pszichológus?

Fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a saját életében melyek azok a tényezők, amelyek stresszállapotot okoznak, de sokan nem tudják megmondani, hogy konkrétan mi az, ami számukra frusztráló, idegesítő, vagy ami tartósan negatív emocionális nyomást gyakorol rájuk. Ezért először felveszünk egy tízes „stresszlistát”. Az már fontos lépés, ha valaki meg tudja fogalmazni azt, hogy mire reagál szélsőségesen. Ezután a megszokott válaszok közé tudatosan beillesztünk egy nem megszokottat, s ha ennek pozitív eredménye lesz, akkor ezután automatikusan meghozza a változást. Az ember ugyanis mindig beleesik abba a hibába, hogy az ismétlődő stresszre mindig ugyanazt, a sokszor rossz választ adja. A pszichológus feladata, hogy elnyisszantsa ezt az ördögi kört.

Szerző:

Rozgonyi Sarolta

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!