Az elhízottak érelmeszesedésének megelőzése

Az elhízottak érelmeszesedésének megelőzése

Az elhízás gyakran idéz elő szív- és érrendszeri betegségeket – például a halálozás jelentős részét kitevő szívinfarktust, szélütést, vénás trombózist (1)-, tudhatjuk meg Dr. Halmy László professzortól, aki ismerteti a szervezetben lerakódó zsír és az érelmeszesedés folyamata közötti összefüggést.

Az elhízás közismerten gyakran idéz elő szív- és érrendszeri betegségeket – szívinfarktust, hipertóniát, szélütést, vénás trombózist.(1) Ezek a betegségek a hazai halálozás jelentős részét teszik ki. Ez többek között az elhízás nagyszámú előfordulásának tudható be – fejtette ki az alábbi interjúban Prof. Dr. Halmy László európai obezitológus, az MTA doktora, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.

Az elhízottak érelmeszesedésének megelőzése

Esztétikai kérdés, vagy betegség az elhízás?

Földünk hétmilliárd lakója közül kétmilliárd túlsúlyos, miközben egymilliárdan éheznek. Magyarországon a lakosság kétharmada túlsúlyos, illetve elhízott, és ennél is aggasztóbb, hogy a gyermekek egynegyede kövér.(1) Világjelenséggel állunk szemben, amit korántsem nevezhetünk pusztán esztétikai problémának. 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet betegségnek deklarálta az elhízást. Miért? Ennek nagyon egyszerű oka van. Az elhízottak körében az életkor előre haladásával egyre nagyobb számban jelentkeznek a különböző megbetegedések.

Azon kívül, hogy a tükörbe nézünk, mi alapján állapíthatjuk meg, hogy elhízottak vagyunk-e?

Az elhízás kritériuma a 30-as értékű, vagy annál nagyobb testtömeg-index – közismert rövidítéssel BMI, azaz body mass index –, amelyet úgy számolunk ki, hogy a kilogrammban megadott testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével.(2) Néhány éve bevezettük azt a teóriát, hogy nem a testtömeg, hanem a zsírszövet mennyisége határozza meg az elhízás mértékét. Gondoljunk csak Arnold Schwarzeneggerre, aki hosszú évekig 103 kilót nyomott, miközben egy grammnyi zsír sem volt rajta. Ezzel szemben könnyen előfordulhat, hogy egy hasonló testtömegű személyben nagy mennyiségű, felesleges zsír található. Nem mindegy azonban, hogy a többletzsír hogyan oszlik el a szervezetben.(3) A zsír két formája a bőr alatti (orvosi nyelven szubkután) és a zsigeri zsír. Ez utóbbi több helyen is megjelenhet. Leggyakoribb és legkönnyebben észrevehető a hason belül lerakódó zsír.(4)

Az elhízottak érelmeszesedésének megelőzése
Az elhízottak érelmeszesedésének megelőzése

A férfiak „sörhasára” gondol?

Korábban azt hittük, hogy a hasi típusú elhízás elsősorban a férfiakra jellemző. Az elmúlt húsz évben ez az elgondolás cáfolatot nyert, mert kiderült, hogy a nők – vállalt szerepük, stresszben gazdag életvitelük miatt – elférfiasodtak. El lehet vitatkozni azon, hogy helyesen teszik-e ezt vagy sem, de ennek az életvezetésnek ára van, mégpedig az, hogy a hasi típusú elhízás a hölgyek körében is egyre gyakoribb. Ettől függetlenül a csípőre és combokra lokalizálódó, bőr alatti zsír biológiailag – tehát eredetileg is – a női nemre jellemző. Ki ne ismerné a Willendorfi Vénuszt, a klasszikus anyatípus megtestesítőjét? Tegyük hozzá, hogy az őskori matriarchális társadalom nem a mai, agresszív formában képviselte a nők érdekeit, következésképpen a stressz ismeretlen fogalom volt.

Csak a hasban jelenhet meg a zsigeri elhízás?

A zsigeri típusú elhízás számos helyen megjelenhet a szervezetben. A hason belül a zsír lerakódhat a hasfal bőre alatt található csepleszben, amely dupla fallal fedi be a beleket, megvédve azokat a mechanikus károsodástól és a hidegtől. Lerakódhat továbbá a bélfodor területén – háziasszonyok körében disznóvágás, csirkebontás kapcsán jól ismert – háj formájában. A háj megjelenésében és működésében eltér a zsírtól. Sokkal aktívabb, másfajta anyagokat tartalmaz és termel, mint a bőr alatti zsiradék. A hason belüli következő zsírréteg a hashártya mögötti (ún. retroperitoneális) réteg, amely a vese burkát képezi. Védi a vesét a különböző ingerektől, mechanikus hatásoktól, hőtől.(5) Ezen kívül rendellenes elhelyezkedésű zsír alakulhat ki még számos helyen a szervezetben, például a májban, a hasnyálmirigyben. Apró zsírgolyócskák – triglicerid golyóbisok – rakódhatnak le az izomsejtekben is. További lerakódási hely a comb belső fele, a rekesz alatti tájék, azaz a mellhártya és a rekeszizom közötti terület. Zsír rakódhat le a női emlőben, sőt még a garatban is, ami alvási légzésszünet – orvosi nyelven alvási apnoe – kiváltója lehet (5) Az alvási légzésszünetet komolyan kell venni, mivel jelentősen rontja az agy oxigénellátottságát, másodlagosan kihat a keringésre, a szívritmusra, így számos szívbetegség kialakulását idézheti elő.(6) Reprezentatív magyar vizsgálatot végeztek a szívburokban található zsírlerakódással kapcsolatban, ami szoros összefüggést mutat a hasi típusú elhízással, és növeli a kísérőbetegségek számát. A zsír nem csak mechanikusan gátolja a szívizom működését, hanem oly módon is, hogy számos ér körül lerakódik. A kialakult zsírszövetből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek közvetlen úton károsítják a szomszédos érfalakat.(5)

Miért törekszik a zsír arra, hogy a szervezetünk minél több pontján lerakódjon?

Mert maga az ember törekszik arra, hogy betelepedjen a zsír. Évmilliókon keresztül nem az jelentett problémát, hogy sok a zsír, hanem éppen ellenkezőleg: az, hogy kevés volt. A jégkorszak világában bizony jól jött egy kis zsírtartalék, ami megvédte az embert a hidegtől. A zsír még később, a középkorban is kincsnek számított. Volt olyan időszak Magyarországon is, amikor a zsír drágább volt, mint a hús. Érthető, hiszen a zsír grammonként 9,1 kilokalóriát ad, míg a húsban lévő fehérje csak 4,1-et. Következésképp a zsír – kiváló energiaraktározó tulajdonsága révén – igen jól táplál.(7) Hazánkban, a szegényebb népréteg körében még ma is igen magas a zsírfogyasztás: leírtak olyan nógrádi családot, ahol a gyerekek negyvenkilónyi zsírt esznek meg évente.

Hiszen még mindig a zsíros kenyér a legolcsóbb étel. De megjelent a köztudatban a másik véglet is: minduntalan azt halljuk, hogy csak a csirke és a hal fogyasztása egészséges, és a disznóhúst messziről el kell kerülni.

Sertéshúst is szabad enni, de mértékkel, megfelelő módon elkészítve.(8) Tudomásul kell venni, hogy szárazföldi nép vagyunk: a magyar genetikai állomány sok évszázad alatt a kontinentális étrendet szokta meg. Vigyázni kell viszont a halakkal: ajánlott az édesvízi hal – például a magyar busa – fogyasztása, mert viszonylag gazdag omega-3 zsírsavban, és nem szennyezett olyan mértékben, mint a tengerparti sósvizű halastavakban tenyésztett halak. Legokosabb, ha az omega-3 zsírsavat növényi forrásból és hazai halból juttatjuk be a szervezetünkbe.(9)

A zsír tehát nem feltétlenül az ellenségünk?

Bizonyos mennyiségű zsiradékra szüksége van a szervezetnek, de meg kell találni az egészséges arányt, nem szabad letérni az arany középútról. Aki megvonja magától a zsiradékot, előbb-utóbb megbetegszik – gondoljunk csak a csontig soványodott modellekre –, de ugyanígy jár az is, aki mértéktelen mennyiségben fogyasztja. Se szeri, se száma azoknak a betegségeknek, amelyek a túlzott zsírfogyasztás mentén alakulnak ki.

Az elhízás szív- és érrendszeri betegségeket – például magasvérnyomást –, májbetegségeket – ennek következtében zsíranyagcsere-zavarokat –, továbbá mozgásszervi betegségeket okozhat. Kevesen tudják, hogy a mozgásszervi betegségek nem csak azért alakulnak ki, mert a túlsúllyal fokozott terhelésnek tesszük ki az ízületeinket. A zsírszövetben keletkező egyes anyagok ugyanis, eljutva az ízületi résekbe, steril – nem gennyező – gyulladást okoznak a porcállományban. Ennek következményeként gyulladásos folyamatok zajlanak le a porcban és az ízületi résben, ami mozgásszervi panaszokhoz vezet.(10) Mindezen felül az elhízás miatt sokféle egyéb betegség is kialakulhat, amelyek közül fontos megemlíteni a rosszindulatú daganatokat: elsősorban a vastag- és végbélrákot, az emlő-, a méhnyak- és petefészekrákot, valamint a hasnyálmirigy rákot is.(11)

Milyen hatást gyakorol az elhízás az érrendszerre?

Az erek belfelülete az endotelium több kilónyi tömegével jelentős szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában, és a vérlemezkék (trombociták) anyagcseréjében. Az igen nagyszámú úgynevezett prosztaglandinok keletkezését, lebontását messzemenően meghatározza az érfal tevékenysége. Az érelmeszesedéshez vezető vérrögképződés ezek rendellenes működésével indul el. Erre a folyamatra az elhízás előidéző tényezőként hat. Hogyan? Ahogy említettem, a zsírban különböző gyulladást okozó anyagok keletkeznek, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, ezáltal kedvező talajt teremtenek a vérrögképződésnek, amely a károsítás második szakaszát képezi. Ezt követően – a szervezet regenerációs folyamatai miatt – különböző érépítő, az eredeti szerkezetet helyreállítani igyekvő anyagok rakódnak le. A koleszterin tehát nem elsődleges kóroka az érelmeszesedésnek és az érbántalmaknak. Természetesen a folyamatban szerepet játszik a koleszterin anyagcsere-zavara is, de az alapvető kórok a zsírmáj, és a testszerte keletkező, igen nagy mennyiségű lipid , amely triglicerid formájában rakódik le előbb a májban, azután a szövetekben. Ez okozza a különböző másodlagos, degenerációs (kopásos) elváltozásokat a szervezetben.(1)

Kimondható-e, hogy az érelmeszesedés civilizációs betegség?

Nem. Különböző – egyiptomi, dél-amerikai, eszkimó – múmiákon végzett komputertomográfos vizsgálatok során már relatíve fiatal életkorban is megtalálták az érelmeszesedés nyomait.(12) Ezek az emberek különbözőképpen táplálkoztak, és azt sem mondhatjuk el róluk, hogy ne mozogtak volna.(13) Az érelmeszesedés az emberi faj sajátságos betegsége, amelyet megfelelő életmóddal késleltetni ugyan lehet, de a veszélye – ha már emberek lettünk – fennáll. Az érelmeszesedés kialakulásában a vérrögképződés nagy szerepet játszik.(13) A vérrög szintén sokmillió éves biológiai termék. Sok évvel ezelőtt az jelentett elsődleges veszélyt, hogy megsérül az egyed, és elvérzik. Következésképp a szervezet igyekezett meggátolni, hogy ne vérezzen el. A vérrögképződés tehát élettani funkció . Ennek megfelelően a véralvadás menete külső, illetve belső úton jöhet létre. A külső út akkor jön létre, ha szövetkárosodás alakul ki. A belső út az érfal-károsodás nyomán kialakuló vérrögképződés. Mind a két folyamat végül vérrög keletkezéséhez, majd egy fehérjeháló, az ún. fibrinháló kialakulásához vezet. A fibrinháló oldását – orvosi nyelven fibrinolízist – akadályozhatja az elhízás.(14)

Hogyan tudjuk megakadályozni a vérrögképződést?

Törekednünk kell a vérrögképződés módosítására, de arra is ügyelnünk kell, hogy megfelelő mértékű legyen. A vérrög kialakulásának megelőzésére hatékony gyógyszerünk van, azonban a vérrög bomlását elősegítő tényezők a testsúly – és így a szervezetben lerakódott felesleges zsír – csökkentésével aktiválhatók. A legkedvezőbb eredményeket utóbbi esetében az életmód javításával érték el, ebben is kiemelkedő szerepe van a fizikai aktivitás fokozásának. Így a vérrög keletkezésének megakadályozása és lebontása gyógyszeres kezelés és életmód változtatásával együttesen lehetséges, vagyis az érelmeszesedés megelőzésére ez a két út ajánlható elhízásban.(1)

Szerző:

Boromisza Piroska

Irodalomjegyzék:

PP-ASP-HU-0239-1         2023. február 27.

A cikket az Aspirin®  Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. készítette.

Kapcsolódó cikkek a témában:

Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta

 

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
 

PP-ASP-HU-0323-1 2024. január 29.



Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117 Budapest Dombóvári út 26.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!