A szív és a vérkeringés

Ahhoz, hogy jobban megértsük a szív- és érrendszeri betegségeket és azok kezelését, ismernünk kell a szív- és érrendszer alapvető felépítését és működését. A tudás az első lépés ennek a csodálatos „motornak” a megóvásához.

A szervezetnek a folyamatos működéshez oxigénre van szüksége. Az éltető oxigént különböző méretű erek hálózatán át a vér juttatja el az egyes szervekig. Ennek a keringési rendszernek a középpontjában áll a szív.

Szív és vérkeringés

A szív felépítése

A szív a mellüreg középvonalától kissé balra található, izmos pumpaszerű szerv. Összesen négy,  - két kisebb és két nagyobb - üreg található benne:

Bal pitvar (kisebb)Jobb pitvar (kisebb)
Bal kamra (nagyobb)Jobb kamra (nagyobb)

A szív működése

A szív két funkciót lát el működése közben:

1. A használt, szén-dioxiddal telített vért a tüdő felé pumpálja

2. A friss, oxigénben gazdag vért pedig a szervezet többi része felé pumpálja

Mindez a következőképpen történik:

A test egyéb részei (izmok, bőr, belek, agy stb.) felől érkező elhasznált vér a jobb pitvarba jut, majd onnan a jobb kamrába. Ezután a jobb kamra a használt vért a tüdő felé pumpálja, ahol a széndioxid távozik belőle és oxigénnel telítődik.

Ezt követően a tüdőből érkező friss, oxigénben gazdag vér a bal pitvarba jut, majd a bal kamrába. Végül az erős bal kamra a friss vért szétpumpálja a szervezet minden részébe.

A szív és a vérkeringés

A szívbillentyűk szerepe

A szívben a vér áramlását négy billentyű szabályozza. Ezek biztosítják, hogy a vér mindig a megfelelő irányba áramoljon. Ezek közül kettő az azonos oldali pitvarokat választja el a kamráktól, míg a másik kettő a kamrák és a kifelé vezető erek között található.

A vérkeringés

A szív az oxigént és a tápanyagokat a verőerek (artériák), hajszálerek (kapillárisok) és gyűjtőerek (vénák) hálózatán át a vér segítségével juttatja el a legkülönbözőbb szervekig. Ezt nevezik keringési rendszernek.

A keringési rendszer két egymástól független érhálózatból, azaz vérkörből áll.

Az úgynevezett kisvérkör kizárólag a tüdőt köti össze a szívvel. Itt távozik a vérből a szén-dioxid és töltődik fel oxigénnel. A nagyvérkör ezzel szembenaz összes többi szervhez, szövethez juttatja el az oxigéndús vért és szállítja el azoktól a működésük során keletkezett salakanyagokat és a szén-dioxidot.

A nagyvérkörből több speciális keringési alrendszer ágazik el:

A koronária keringés (szívizom saját keringési rendszere)

Az összes többi izomhoz hasonlóan a szívizom is folyamatos oxigénellátást igényel. A pitvarokat és a kamrákat alkotó izmokat a szívkoszorúerek hálózata látja el friss vérrel.

A vese keringése

A fő verőérbe pumpált vér 25%-a a vesékhez áramlik, ahol számos salakanyag kiszűrődik, majd a vizelettel együtt távozik.

A portális keringés

A hasüregi szervek (belek, gyomor, lép, hasnyálmirigy, epehólyag) felől összegyűlő vér egy vastagabb éren át a májba jut. Itt az érhálózat ismét finom hajszálerekre bomlik, így a máj elkezdi kiszűrni a tápcsatornából felszívódott méreganyagokat.

Agyi keringés (cerebrovaszkuláris keringés)

Méretéhez képest az agy kifejezetten sok vért igényel a megfelelő működéshez. A kizárólag ezt a szervet ellátó speciális alrendszer a szívből kipumpált vérnek mintegy 20%-át juttatja el közvetlenül az agyba.

A szívbillentyűk szerepe

A szívben a vér áramlását négy billentyű szabályozza. Ezek biztosítják, hogy a vér mindig a megfelelő irányba áramoljon. Ezek közül kettő az azonos oldali pitvarokat választja el a kamráktól, míg a másik kettő a kamrák és a kifelé vezető erek között található.

A vérkeringés

A szív az oxigént és a tápanyagokat a verőerek (artériák), hajszálerek (kapillárisok) és gyűjtőerek (vénák) hálózatán át a vér segítségével juttatja el a legkülönbözőbb szervekig. Ezt nevezik keringési rendszernek.

A keringési rendszer két egymástól független érhálózatból, azaz vérkörből áll.

Az úgynevezett kisvérkör kizárólag a tüdőt köti össze a szívvel. Itt távozik a vérből a szén-dioxid és töltődik fel oxigénnel. A nagyvérkör ezzel szembenaz összes többi szervhez, szövethez juttatja el az oxigéndús vért és szállítja el azoktól a működésük során keletkezett salakanyagokat és a szén-dioxidot.

A nagyvérkörből több speciális keringési alrendszer ágazik el:

A koronária keringés (szívizom saját keringési rendszere)

Az összes többi izomhoz hasonlóan a szívizom is folyamatos oxigénellátást igényel. A pitvarokat és a kamrákat alkotó izmokat a szívkoszorúerek hálózata látja el friss vérrel.

A vese keringése

A fő verőérbe pumpált vér 25%-a a vesékhez áramlik, ahol számos salakanyag kiszűrődik, majd a vizelettel együtt távozik.

A portális keringés

A hasüregi szervek (belek, gyomor, lép, hasnyálmirigy, epehólyag) felől összegyűlő vér egy vastagabb éren át a májba jut. Itt az érhálózat ismét finom hajszálerekre bomlik, így a máj elkezdi kiszűrni a tápcsatornából felszívódott méreganyagokat.

Agyi keringés (cerebrovaszkuláris keringés)

Méretéhez képest az agy kifejezetten sok vért igényel a megfelelő működéshez. A kizárólag ezt a szervet ellátó speciális alrendszer a szívből kipumpált vérnek mintegy 20%-át juttatja el közvetlenül az agyba.

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!