Hasznos segítség: Szív- és érrendszeri kockázatbecslő táblázat

Tájékozódjon szív-érrendszeri kockázata tekintetében, hogy könnyebben megértse orvosa javaslatait és maga is figyelemmel tudja kísérni, sikerült-e elérnie az első eredményeket.

Infarktus. Rettegett szó. Szinte mindannyian fel tudunk idézni a környezetünkben valakit, aki infarktus miatt került kórházba. Szerencsés esetben nem végződött végzetes kimenetellel a történet. Az, hogy ki veszélyeztetettebb, ki válik érintetté, több tényezőn is múlik. Hasznos tisztában lenni ezekkel a kockázati tényezőkkel, ugyanis két-három rizikófaktor együttes megléte sajnos bárkit hajlamosíthat az infarktusra.

Ezért mutatjuk most be az úgynevezett „Score kockázatbecslő táblát”, melynek segítségével bárki felmérheti rizikó státuszát. Néhány egyszerű adatból kikalkulálható, hogy 10 éven belül kell-e súlyos szív-érrendszeri megbetegedéssel számolnunk, avagy sem. Elmagyarázzuk lépésről lépésre, hogyan kell értelmezni a táblázatot.

Szív- és érrendszeri kockázatbecslő táblázat

A vízszintes tengelyen látjuk a szérum koleszterin szintet. Amikor vért vesznek tőlünk, akkor a laboratóriumi leletünk általában ezt az információt is tartalmazza, vegyük elő a legutóbbi leletünket, hogy ezt az adatot rögzíteni tudjuk a táblázatban. Mikor magas a koleszterin szintünk? Általánosságban azt mondhatjuk, ha az értéke 5,2 fölött van. A mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás következtében testünk elzsírosodhat, és ez érrendszerünkre is rendkívül káros lehet. A testben felhalmozódó zsírokban olyan gyulladást előidéző anyagok találhatóak, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, ezáltal kedvező talajt biztosítanak a vérrögképződésnek. Ezért fontos infarktusra hajlamosító tényező a szérum koleszterinszint!

A függőleges tengelyen a szisztolés vérnyomásértéket tünteti fel a táblázat (szokták „felső értéknek” is nevezni). Ezt egy egyszerű vérnyomásméréssel ellenőrizhetjük. A magas vérnyomásnak sokszor tünete nincs, ezért is ajánlatos időről-időre mérni. Magas vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a felső értékünk meghaladja a 135-140-es értéket.

A kockázatbecslésében szerepet játszik továbbá nemünk, életkorunk és hogy dohányzunk-e. A nők például az ösztrogén nevű hormonnak köszönhetően 55 éves kor alatt kevésbé érintettek, mint az ugyanennyi idős férfiak. A változó korban azonban a szervezet leáll ennek az áldásos hatású hormonnak a termelésével, így a nők esetében is fokozottá válik az életkor jelentősége.

A táblázatból egyszerűen megkereshetjük, melyik rizikócsoportba tartozunk. Például a 40 év alatti, alacsony koleszterinszintű, normális vérnyomással élő nem dohányzó nők és az ugyanilyen adottságú férfiak egy része a „zöld mezőben”, vagyis az alacsony kockázati besorolásban helyezkedik el. A kor előrehaladtával, valamint a vérnyomás- és koleszterin értékek normálistól való eltérésével eljutunk az egyre fokozottabb rizikót jelentő „sárga”, majd a „piros mezőkbe”.

Ha nem a „zöld mezőben” helyezkedünk el, akkor se keseredjünk el!

Szív- és érrendszeri kockázatbecslő táblázat

Gondoljunk a holnapra is! Éljünk jól! Éljünk tudatosan!

Táplálkozzunk egészségesebben, álljunk fel gyakrabban a kényelmes fotelből, mozogjunk többet, néha már az is megoldás, ha egy-egy megállóval hamarabb szállunk le a buszról vagy a villamosról és többet sétálunk. Az elhízás nem esztétikai kérdés. Ne azért fogyjunk le, mert a jelenkor a sovány testkép szépségét hirdeti. Egészségünk érdekében figyeljünk arra, mit eszünk, milyen alapanyagokat használunk, kiváltjuk-e esetleg egészségesebbre a hagyományos élelmiszereket. Több zöldség, hús és gyümölcs, kevesebb cukor és gabona. Lépésről lépésre haladva, akár csak úgy, ahogy otthon fogynak az éléskamrából az alapanyagok, cseréljük le őket fokozatosan. Egyszer csak azt fogjuk észrevenni, hogy teljes kiőrlésű vagy csökkentett szénhidrát tartalmú lisztet használunk, áttérünk a nyírfacukorra, és az olívaolajra.

Könnyű mondani, tudjuk, tanuljuk meg kezelni a stresszt! Bizonyos mértékű stressz jótékony hatású, mert energiát képes adni és vitalizál, de amikor a stressz tartósan érzelmileg megterhelő lesz számunkra, az hosszú távon megbetegít bennünket. Próbáljunk meg feltöltődni! Kiszakadni néhány órára a monoton hétköznapokból. Egy jó beszélgetés a barátokkal, egy nagy játék a házi kedvenc kutyussal, vagy egy mozi a párunkkal sokat segít.

Még évtizedes dohányzás után is csökken a szívinfarktus kockázata, ha képesek vagyunk letenni a cigarettát. Sokan legyintenek erre, pedig leszokni sohasem késő!

Az életmódváltás mellett, gyógyszerek szedésével is megelőzhetőek a szív- és érrendszeri problémák, melyet a fenti rizikófaktorok okoznak. Ez az acetilszalicilsav hatóanyagú gyógyszer megakadályozza a vérrögképződést, így csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát. Ne csak akkor kezdjünk el a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj! Ha a kockázatbecslő táblázatban 10% feletti kockázati kategóriába tartozunk, érdemes azonnal elkezdeni a gyógyszer szedését!

Mivel pedig a kockázat a kor előrehaladtával folyamatosan növekszik, a gyógyszer szedését nem ajánlott abbahagyni, napi szedése szünet nélkül javasolt.

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45–79 év közötti férfi- és 55–79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Hatóanyag: acetilszalicilsav. Vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 50.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!