Egészségmagatartás Magyarországon: van még tennivaló!
Napjainkban hatalmas infomációáradat zúdul ránk az egészséges életmódról. Csak be kell kapcsolni a televíziót vagy rákattintani kedvenc híroldalunkra, hemzsegni fog benne az egészségmegőrzésről szóló tartalom: sok mozgás, megfelelő táplálkozás, zöldség- gyümölcs fogyasztás, testsúlykontroll, a dohányzásról való leszokás és a többi hasonló téma. De vajon van-e foganatja a sok biztatásnak és figyelmeztetésnek, mennyire hatásos az egészségnevelés a magyar népesség körében?
Egy nemrégiben végzett keresztmetszeti kérdőíves online kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a mai magyar felnőtt lakosság egészségmegőrzéssel kapcsolatos magatartását. Ezer fős nemre, korra, régióra, településtípusra, iskolai végzettségre reprezentatív mintán történt az adatgyűjtés, amely a 18- 69 éves korcsoportot foglalta magában.
Az “egészségmagatartás“ jellegzetes összetevőit tanulmányozták, és a kapott válaszokat összevetették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. Az első komponens a megfelelő táplálkozás volt- azaz, hogy hány alkalommal fogyaszt az interjúalany zöldséget és gyümölcsöt naponta. A következő a testmozgás: az elmúlt héten hány napon végzett intenzív testmozgást legalább 30 percen át? Fontos az is, hogy egy átlagos hétköznapon mennyit időt tölt valaki ülő testhelyzetben. Végül árulkodó a testtömegindex, amely a súlytöbbletről pontos képet ad. A testtömegindex a kg-ban számított testtömeg és a méterben számított testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2).
Talán nem meglepő, hogy zöldség- gyümölcs fogyasztásunk még mindig messze esik az ideálistól, amely a WHO szerint legalább napi öt adag lenne. Mindenképpen pozitív, hogy a népességnek csak 16%-a, aki egyáltalán nem fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, ugyanakkor a megkérdezettek 61%-a csak napjában egyszer, ami meglehetősen elmarad a WHO ajánlástól.
A népesség több mint fele (52%) nem végez kellő időtartamú és intenzitású testmozgást. Csupán 28% teljesíti azt a WHO kritériumot, amely szerint a hét öt napján vagy annál többször kellene ezt tenni. Az eredménnyel párhuzamba állítható az a megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek 73%- a ülve tölt naponta 4-8 órát vagy 8 óránál is többet.
A testtömegindex mérőszáma szerint a kutatásban résztvevők 57%-a mérsékelten vagy súlyosan elhízott. Az átlag testtömegindex 26.6 kg /m2 volt. A BMI index normál tartománya 18,5 és 25 kg /m2 közé esik, 25 kg /m2 felett túlsúlyt jelez, 18.5 kg /m2 alatt pedig soványságot. Ezzel felülmúljuk az Európai Unió népességére jellemző középértéket.
Az egészségtelen életmód mellett a lakosság nagymértékben kitett különféle veszélyeztető tényezőknek, mint a krónikus stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Extrém mértékű stresszről számol be a résztvevők 40 %-a. A nők körében különösen magas (49 %) azoknak az aránya, akik súlyos fokú napi stresszterhelésnek vannak kitéve. Még mindig túl sok a dohányos ember: a megkérdezett népesség 33 %-a. Aggasztó, hogy a 18-39 éves korosztályban ez az arány 39 %. Saját bevallásuk szerint a megkérdezettek kb. fele fogyaszt rendszeresen alkoholt, és negyedük hetente többször.
A hét vizsgált egészségmagatartási jellemző közül a lakosság átlagosan 4.4 területen küzd valamilyen problémával. A legelső helyen a táplálkozás áll, ez a megkérdezettek 70-100 %-ánál jelent gondot. Előkelő, második helyet foglal el a krónikus stressznek való kitettség.
Az egészségtelen életmód és a kockázati tényezők együttesen számos betegség, köztük a szív- érrendszeri megbetegedések jelentős részéért felelősek. A kutatás azonosított egy különösen veszélyeztetett csoportot, amelynek tagjai az alábbi rizikófaktorok közül legalább kettőt mutatnak:
- Jelenleg dohányzik.
- Hetente legalább 1-2 napon fogyaszt legalább 5 (férfi) vagy 4 (nő) italt.
- Egyáltalán nem mozog.
- Egyáltalán nem eszik zöldséget vagy gyümölcsöt.
Felmérték, hogy a lakosság hány %-a tartozik ennek alapján a veszélyeztettek körébe. A vizsgálati népesség 30 %-át, azaz szinte minden harmadik embert lehetett a különösen veszélyeztetett kategóriába sorolni. Közülük felülreprezentáltak a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek.
Hogyan ítélik meg ezt a helyzetet a megkérdezettek, belenyugszanak, vagy változtatni szeretnének? Úgy tűnik, a változtatási igény megvan. A problémás 4.4 területből legalább 3.6 területen szeretnének változtatni a résztvevők. A veszélyeztetett csoportba tartozók leginkább a testmozgás- ülő életmód, táplálkozás és alkoholfogyasztás területeket ítélték változtatásra szorulónak. A kutatás során magas fokú egyéni variabilitást tapasztaltak arra nézve, ki milyen mértékű életmódváltást tart előfogadhatónak.
Néhány általános tanács rámutat azokra a területekre, ahol célszerű a változtatást elkezdeni. Ha teheti, kérjen személyes tanácsadást szakemberektől, akik az Ön egyéni egészségügyi állapotának függvényében segítenek kidolgozni a személyre szabott iránymutatásokat.
- Táplálkozás: Fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt! Próbáljon meg napi legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt beiktatni az étrendjébe. Kerülje a magas zsírtartalmú és cukros ételeket. Kérje dietetikus szakember segítségét az Önnek megfelelő étrend összeállításában!
- Testmozgás: Végezzen rendszeres testmozgást! Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenység, mint például gyors séta, vagy 75 perc intenzív mozgás, mint a futás ajánlott. Érdemes személyi edzővel konzultálni, hogy életmódja, életkora, testsúlya és egyéb mozgásszervi tényezők figyelembevételével egyéni mozgástervet állítson össze Önnek.
- Dohányzás: A dohányzás az egyik legnagyobb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Kérjen segítséget a hatékony leszokásban, például nikotinpótló terápiák vagy tanácsadás formájában.
- Alkoholfogyasztás: Csökkentse az alkoholfogyasztást. A mértékletes alkoholfogyasztás (nők esetében napi egy ital, férfiak esetében napi két ital) kevésbé káros, de a legjobb, ha teljesen elkerüli.
- Stresszkezelés: A stressz elkerülhetetlen része a mindennapjainknak, de az, hogy hogyan reagálunk rá, az rajtunk múlik. Ma már számos stressz-kezelési módszer áll rendelkezésre, érdemes kipróbálni, hogy Önnek melyik irányzat lesz eredményes. Bizonyos esetekben segíthet a jóga, légzésgyakorlatok, meditációs és mindfulness technikák, de széles körben elérhető ma már coach vagy pszichológus segítség, megtartó közösségek és terápiás csoportok is.
- Rendszeres szűrővizsgálatok: Vegyen részt rendszeres szűrővizsgálatokon, hogy időben felismerjék a szív- és érrendszeri betegségek korai jeleit.
Minden kis lépés számít, és közelebb visz az optimális megoldáshoz. Ne feledje, nincs egyedül! Az életmódváltás mindenkinek nehéz, azonban egészsége az Ön kezében van. A fenti területek változásai hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez.
PP-AP_ASA-HU-0012-1 2025. április 16.
Referencia:
- A kutatást az Inspira Research Kft. végezte és finanszírozta. A keresztmetszeti kérdőíves online kutatást országos, nemre, korra, régióra, településtípusra reprezentatív 1000 fős mintán végezték a 18-65 éves hazai populáció körében. Az adatfelvétel időpontja: 2024. október. Return to content
Kapcsolódó cikkek a témában:
Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta
Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
PP-ASP-HU-0323-1 2024. január 29.
Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117, Budapest Dombóvári út 26.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
