Napjainkban hatalmas infomációáradat zúdul ránk az egészséges életmódról. Csak be kell kapcsolni a televíziót vagy rákattintani kedvenc híroldalunkra, hemzsegni fog benne az egészségmegőrzésről szóló tartalom: sok mozgás, megfelelő táplálkozás, zöldség- gyümölcs fogyasztás, testsúlykontroll, a dohányzásról való leszokás és a többi hasonló téma. De vajon van-e foganatja a sok biztatásnak és figyelmeztetésnek, mennyire hatásos az egészségnevelés a magyar népesség körében?
Egy nemrégiben végzett keresztmetszeti kérdőíves online kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a mai magyar felnőtt lakosság egészségmegőrzéssel kapcsolatos magatartását. Ezer fős nemre, korra, régióra, településtípusra, iskolai végzettségre reprezentatív mintán történt az adatgyűjtés, amely a 18- 69 éves korcsoportot foglalta magában.
Az “egészségmagatartás“ jellegzetes összetevőit tanulmányozták, és a kapott válaszokat összevetették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. Az első komponens a megfelelő táplálkozás volt- azaz, hogy hány alkalommal fogyaszt az interjúalany zöldséget és gyümölcsöt naponta. A következő a testmozgás: az elmúlt héten hány napon végzett intenzív testmozgást legalább 30 percen át? Fontos az is, hogy egy átlagos hétköznapon mennyit időt tölt valaki ülő testhelyzetben. Végül árulkodó a testtömegindex, amely a súlytöbbletről pontos képet ad. A testtömegindex a kg-ban számított testtömeg és a méterben számított testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2).
Talán nem meglepő, hogy zöldség- gyümölcs fogyasztásunk még mindig messze esik az ideálistól, amely a WHO szerint legalább napi öt adag lenne. Mindenképpen pozitív, hogy a népességnek csak 16%-a, aki egyáltalán nem fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, ugyanakkor a megkérdezettek 61%-a csak napjában egyszer, ami meglehetősen elmarad a WHO ajánlástól.
A népesség több mint fele (52%) nem végez kellő időtartamú és intenzitású testmozgást. Csupán 28% teljesíti azt a WHO kritériumot, amely szerint a hét öt napján vagy annál többször kellene ezt tenni. Az eredménnyel párhuzamba állítható az a megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek 73%- a ülve tölt naponta 4-8 órát vagy 8 óránál is többet.
A testtömegindex mérőszáma szerint a kutatásban résztvevők 57%-a mérsékelten vagy súlyosan elhízott. Az átlag testtömegindex 26.6 kg /m2 volt. A BMI index normál tartománya 18,5 és 25 kg /m2 közé esik, 25 kg /m2 felett túlsúlyt jelez, 18.5 kg /m2 alatt pedig soványságot. Ezzel felülmúljuk az Európai Unió népességére jellemző középértéket.
Az egészségtelen életmód mellett a lakosság nagymértékben kitett különféle veszélyeztető tényezőknek, mint a krónikus stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Extrém mértékű stresszről számol be a résztvevők 40 %-a. A nők körében különösen magas (49 %) azoknak az aránya, akik súlyos fokú napi stresszterhelésnek vannak kitéve. Még mindig túl sok a dohányos ember: a megkérdezett népesség 33 %-a. Aggasztó, hogy a 18-39 éves korosztályban ez az arány 39 %. Saját bevallásuk szerint a megkérdezettek kb. fele fogyaszt rendszeresen alkoholt, és negyedük hetente többször.
A hét vizsgált egészségmagatartási jellemző közül a lakosság átlagosan 4.4 területen küzd valamilyen problémával. A legelső helyen a táplálkozás áll, ez a megkérdezettek 70-100 %-ánál jelent gondot. Előkelő, második helyet foglal el a krónikus stressznek való kitettség.
Az egészségtelen életmód és a kockázati tényezők együttesen számos betegség, köztük a szív- érrendszeri megbetegedések jelentős részéért felelősek. A kutatás azonosított egy különösen veszélyeztetett csoportot, amelynek tagjai az alábbi rizikófaktorok közül legalább kettőt mutatnak:
- Jelenleg dohányzik.
- Hetente legalább 1-2 napon fogyaszt legalább 5 (férfi) vagy 4 (nő) italt.
- Egyáltalán nem mozog.
- Egyáltalán nem eszik zöldséget vagy gyümölcsöt.
Felmérték, hogy a lakosság hány %-a tartozik ennek alapján a veszélyeztettek körébe. A vizsgálati népesség 30 %-át, azaz szinte minden harmadik embert lehetett a különösen veszélyeztetett kategóriába sorolni. Közülük felülreprezentáltak a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek.
Hogyan ítélik meg ezt a helyzetet a megkérdezettek, belenyugszanak, vagy változtatni szeretnének? Úgy tűnik, a változtatási igény megvan. A problémás 4.4 területből legalább 3.6 területen szeretnének változtatni a résztvevők. A veszélyeztetett csoportba tartozók leginkább a testmozgás- ülő életmód, táplálkozás és alkoholfogyasztás területeket ítélték változtatásra szorulónak. A kutatás során magas fokú egyéni variabilitást tapasztaltak arra nézve, ki milyen mértékű életmódváltást tart előfogadhatónak.
Néhány általános tanács rámutat azokra a területekre, ahol célszerű a változtatást elkezdeni. Ha teheti, kérjen személyes tanácsadást szakemberektől, akik az Ön egyéni egészségügyi állapotának függvényében segítenek kidolgozni a személyre szabott iránymutatásokat.
- Táplálkozás: Fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt! Próbáljon meg napi legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt beiktatni az étrendjébe. Kerülje a magas zsírtartalmú és cukros ételeket. Kérje dietetikus szakember segítségét az Önnek megfelelő étrend összeállításában!
- Testmozgás: Végezzen rendszeres testmozgást! Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenység, mint például gyors séta, vagy 75 perc intenzív mozgás, mint a futás ajánlott. Érdemes személyi edzővel konzultálni, hogy életmódja, életkora, testsúlya és egyéb mozgásszervi tényezők figyelembevételével egyéni mozgástervet állítson össze Önnek.
- Dohányzás: A dohányzás az egyik legnagyobb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Kérjen segítséget a hatékony leszokásban, például nikotinpótló terápiák vagy tanácsadás formájában.
- Alkoholfogyasztás: Csökkentse az alkoholfogyasztást. A mértékletes alkoholfogyasztás (nők esetében napi egy ital, férfiak esetében napi két ital) kevésbé káros, de a legjobb, ha teljesen elkerüli.
- Stresszkezelés: A stressz elkerülhetetlen része a mindennapjainknak, de az, hogy hogyan reagálunk rá, az rajtunk múlik. Ma már számos stressz-kezelési módszer áll rendelkezésre, érdemes kipróbálni, hogy Önnek melyik irányzat lesz eredményes. Bizonyos esetekben segíthet a jóga, légzésgyakorlatok, meditációs és mindfulness technikák, de széles körben elérhető ma már coach vagy pszichológus segítség, megtartó közösségek és terápiás csoportok is.
- Rendszeres szűrővizsgálatok: Vegyen részt rendszeres szűrővizsgálatokon, hogy időben felismerjék a szív- és érrendszeri betegségek korai jeleit.
Minden kis lépés számít, és közelebb visz az optimális megoldáshoz. Ne feledje, nincs egyedül! Az életmódváltás mindenkinek nehéz, azonban egészsége az Ön kezében van. A fenti területek változásai hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez.
PP-AP_ASA-HU-0012-1 2025. április 16.
Referencia:
- A kutatást az Inspira Research Kft. végezte és finanszírozta. A keresztmetszeti kérdőíves online kutatást országos, nemre, korra, régióra, településtípusra reprezentatív 1000 fős mintán végezték a 18-65 éves hazai populáció körében. Az adatfelvétel időpontja: 2024. október. Return to content
Kapcsolódó cikkek a témában:
Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta
Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117, Budapest Dombóvári út 26.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!