Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell

Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell

A szélütést szenvedő betegek túlélése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan részesülnek orvosi ellátásban. Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen tünetek észlelése esetén kell azonnal mentőt hívni. Cikkünkből kiderül az is, hogy a stroke -betegek kezelése és későbbi gondozása hogyan történik.

A szélütés a második leggyakoribb halálok és a harmadik leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés.(1) A kelet-európai államok, azaz a volt szocialista blokk 350 milliós lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen a betegség kockázati tényezői – a magas vérnyomás, a dohányzás és az elhízás – sokkal hangsúlyosabban vannak jelen ebben a népességben, mint a nyugati államokban. Becslések szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés (stroke) miatt.(2) A történelem során olyan ismert személyek voltak a stroke áldozatai, mint Lenin, II. Ramszesz fáraó, Händel, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.(1)

Csapás a javából

A szélütést már az ókori görögök is ismerték: váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették. Ezért illette a betegséget Hippokratész „plesso” névvel, amely azt jelenti: villámcsapás által sújtva.(3) A betegség mai elnevezése a XVI. századból származik, amikor a szélütést Isten csapásaként aposztrofálták (az angol stroke kifejezés ütést, csapást jelent). Ma összefoglalóan így nevezzük az agyi érkatasztrófákat, tehát az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A stroke esetek 80-85 százalékában az érelzáródás miatt az agy egy részébe kevesebb vér áramlik, aminek következtében az agy bizonyos területe elpusztul.(4)

A stroke – a ma érvényes definíció szerint – az agyműködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális (gócos) zavarral jellemezhető, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán keresztül áll fenn, vagy halált okoz, s amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozás.

Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról (tranziens iszkémiás attak , TIA) beszélünk.(5)

A XXI. század elején évente kb. 1,1 millió európai lakos szenvedett el stroke-ot, az esetek kb. 80%-ában ischemiás stroke-ot. Habár globálisan a stroke incidenciája csökken, az arányok a fiatal felnőttekben emelkednek, tehát fejleszteni szükséges a megelőzési stratégiákat.(6)

A stroke népegészségügyi jelentősége hazánkban is igen nagy: évente 40-50 ezer stroke eset fordul elő, szemben a 16 ezer szívinfarktussal. Az infarktuson átesettek 70-80 százalékának van esélye normális életvitelre, a szélütést elszenvedetteknek viszont mindössze egytizedének. Éppen ezért komoly jelentősége van a stroke megelőzésének, amelynek sarokpontjai:

  • a rendszeres testmozgás,
  • a dohányzás mellőzése,
  • a hipertónia hatékony kezelése
  • és a szívritmuszavarok megfelelő ellátása.

Kiváltó okok

A stroke hátterében – ugyanúgy, mint az iszkémiás szívbetegségeknél – az érelmeszesedés (orvosi nevén atherosclerosis) áll. Az agy nagy területeit vérrel ellátó nyaki főverőérben lerakódó plakkok akadályozzák a véráramlás útját, illetve az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen el is zárhatja a véráramlást. Létrejöhet szélütés oly módon is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak, és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. Ez a folyamat elsősorban azoknál a betegeknél fordul elő, akik szívműtéten estek át, vagy szívritmuszavarban – ún. pitvarfibrillációban – szenvednek. Az agyban, illetve a szívben lezajló infarktus tehát egy „családba” tartozó, rokon betegségek, amelyek közös tőről, az érelmeszesedés talajáról fakadnak.(4) Bár a szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik és gyorsan kifejlődik, kialakulása hosszú évtizedek kóros elváltozásainak a következménye. Az iszkémiás (agyi érelzáródás okozta) stroke hátterében több mint kétszáz kockázati tényező szerepel, amelyek közül a legfontosabb a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavara következtében kialakuló emelkedett koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás és a dohányzás. Minél több kockázati tényező halmozódik fel, annál nagyobb a valószínűsége a szélütés létrejöttének.(7)

Idő = agyszövet

A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar – orvosi nyelven: tranziens iszkémiás attak (TIA) – a szélütés „előszobája”. Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással – például a nyaki érszűkület műtéti tágításával, vagy a szívritmuszavar kezelésével – a stroke megelőzhető lenne. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik eléggé komolyan ezeket a fenyegető tüneteket, és emiatt nem sokkal később a stroke áldozatául esnek.

Az agyi érkatasztrófa tünetei meglehetősen beszédesek. A féloldali végtaggyengeség, illetve bénulás, az átmeneti látásvesztés az egyik szemen, a kettős látás, a látótérkiesés, a beszédértési zavarok, a szóformálási nehézségek, a zavartság, a szédülés, a fejfájás, vagy a hirtelen fellépő eszméletvesztés mind-mind a stroke gyanúját kelthetik. Ha a családtagunk, vagy a környezetünkben bárki furcsán – féloldalasan – mosolyog, nehezére esik még egy egyszerű mondat elismétlése is, illetve képtelen felemelni a két karját, akkor azonnal hívni kell a mentőket 104.(8)

Versenyt kell futni az idővel, hiszen a kezeletlen stroke egyetlen órája alatt az agy három és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, és óránként kb. 700 kilométernyi idegpálya semmisül meg.(9) A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba – lehetőleg ún. stroke-központba a – kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.(10) A hangsúly a gyorsaságon van, mert csak az időablakon belül végzett beavatkozás csökkentheti számottevően a halálozást, a maradványállapotok súlyosságát és számát. Minden perc számít, hiszen – ahogy orvosi körökben mondani szokás – az idő egyenlő agyszövettel. Ezért rendkívüli hordereje van annak, hogy a beteg – tartózkodjon az ország bármely pontján – a tünetek jelentkezése után a lehető leggyorsabban bekerüljön a legközelebbi stroke ellátásra specializálódott központba

Mi történik a kórházban?

A stroke-beteget optimális esetben a mentő egyenesen a stroke-centrumba viszi, mert az akut iszkémiás stroke ellátása a jól szervezett stroke-osztályokon a legeredményesebb. Ezeken az ellátóhelyeken lehetőség van a beteg kórházba érkezése és a kezelés megkezdése között eltelt idő minimalizálására, ami döntő fontosságú a szűk időablakot igénylő speciális kezelés szempontjából.

A diagnózis felállítása során, a beteg fizikális vizsgálatát követően különböző képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) meghatározzák az agykárosodás pontos helyét, kiterjedését és típusát, illetve elkülönítik a stroke iszkémiás (agyi érzelzáródás által okozott) , vagy vérzéses kóreredetét. A heveny szakaszban folyamatosan monitorozzák a beteg idegrendszeri státuszát, vérnyomását, szívfrekvenciáját, légzését, folyadék- és elektrolit háztartását, vércukorszintjét, testhőmérsékletét és egyéb fontos élettani jellemzőket.(10)

A stroke okozta bénulás, illetve egyéb károsodások optimális esetben ma már megakadályozhatók, illetve visszafordíthatók infúziós vérrögoldó kezeléssel. Napjainkban sikerrel alkalmazzák az ún. mechanikus trombuskihúzást is. Ennek a „high-tech” eljárásnak az a lényege, hogy a verőéren keresztül az agyba juttatott katéteren keresztül távolítják el az eret elzáró vérrögöt.(11)

Élet a stroke után

A betegség heveny szakasza után, a beteg állapotának stabilizálódását követően azonnal megkezdődik az intenzív rehabilitáció , amelynek célja az önellátó életmód, az önálló járás, a beszéd és a helyzetváltoztatás képességének elérése, az életminőség javítása és a beteg visszavezetése a családba és a társadalomba.(12) Ezt a sokrétű tevékenységet gyógytornászból, fizikoterápiás szakemberből, logopédusból, pszichológusból és egyéb képzett egészségügyi szakemberekből álló rehabilitációs team végzi.

Sajnos a stroke-on átesett férfiak 22 százaléka, a nők 25 százaléka egy éven belül meghal. Az első stroke-ot követő korai időszakban igen nagy az újabb szélütés valószínűsége is.(13) Ezért a stroke-gondozás egyik sarkalatos pontja az ismétlődő szív- és érrendszeri esemény és az egyéb szövődmények megelőzése. Ennek érdekében a szélütést szenvedett betegnek rendszeres orvosi ellenőrzésen kell részt vennie, és bizonyos gyógyszereket – például vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, a vérlemezkék összetapadását gátló, illetve véralvadásgátló készítményeket – kell szednie. Szükség lehet a nyaki érszűkületet megszüntető műtéti beavatkozásra is. Mindemellett a betegnek fel kell hagynia korábbi káros szokásaival, mindenekelőtt a dohányzással és a túlzott mértékű alkoholfogyasztással.(14)

Szerző:

Boromisza Piroska

Irodalomjegyzék:

  • (1) Johnson W, Onuma O, Owolabi M, Sachdev S. Stroke: a global response is needed. Bull World Health Organ. 2016;94(9):634-634A. doi:10.2471/BLT.16.181636. Return to content
  • (2) Dr. Csiba László: A stroke ellátás sikerei és gondjai, avagy merre tart a stroke? IME IX. évf. 8. szám. 2010. okt. Return to content
  • (3) Tsoucalas G, Papaioannou TG, Karamanou M. The Hippocratic Doctrine of "the Acute Brain Suffering" as the Brain Stroke. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2019;28(2):412-417. doi:10.1016/j.jstrokecerebrovasdis.2018.10.017. Return to content
  • (4) Knight-Greenfield A, Nario JJQ, Gupta A. Causes of Acute Stroke: A Patterned Approach. Radiol Clin North Am. 2019;57(6):1093-1108. doi:10.1016/j.rcl.2019.07.007. Return to content
  • (5) Abbott AL, Silvestrini M, Topakian R, et al. Optimizing the Definitions of Stroke, Transient Ischemic Attack, and Infarction for Research and Application in Clinical Practice. Front Neurol. 2017;8:537. Published 2017 Oct 18. doi:10.3389/fneur.2017.00537. Return to content
  • (6) Béjot Y, Bailly H, Durier J, Giroud M. Epidemiology of stroke in Europe and trends for the 21st century. Presse Med. 2016;45(12 Pt 2):e391-e398. doi:10.1016/j.lpm.2016.10.003. Return to content
  • (7) Grysiewicz RA, Thomas K, Pandey DK. Epidemiology of ischemic and hemorrhagic stroke: incidence, prevalence, mortality, and risk factors. Neurol Clin. 2008;26(4):871-vii. doi:10.1016/j.ncl.2008.07.003. Return to content
  • (8) Yew KS, Cheng EM. Diagnosis of acute stroke. Am Fam Physician. 2015;91(8):528-536. Return to content
  • (9) Saver JL. Time is brain--quantified. Stroke. 2006;37(1):263-266. doi:10.1161/01.STR.0000196957.55928.ab. Return to content
  • (10) Powers WJ, Rabinstein AA, Ackerson T, et al. 2018 Guidelines for the Early Management of Patients With Acute Ischemic Stroke: A Guideline for Healthcare Professionals From the American Heart Association/American Stroke Association [published correction appears in Stroke. 2018 Mar;49(3):e138] [published correction appears in Stroke. 2018 Apr 18;:]. Stroke. 2018;49(3):e46-e110. doi:10.1161/STR.0000000000000158. Return to content
  • (11) Campbell BC. Thrombolysis and Thrombectomy for Acute Ischemic Stroke: Strengths and Synergies. Semin Thromb Hemost. 2017;43(2):185-190. doi:10.1055/s-0036-1585078. Return to content
  • (12) Winstein CJ, Stein J, Arena R, et al. Guidelines for Adult Stroke Rehabilitation and Recovery: A Guideline for Healthcare Professionals From the American Heart Association/American Stroke Association [published correction appears in Stroke. 2017 Feb;48(2):e78] [published correction appears in Stroke. 2017 Dec;48(12 ):e369]. Stroke. 2016;47(6):e98-e169. doi:10.1161/STR.0000000000000098. Return to content
  • (13) Jonathan B. Towne, Larry H. Hollier. Complications in Vascular Surgery, Second Edition. CRC Press, 2004. Return to content
  • (14) Bailey RR. Lifestyle Modification for Secondary Stroke Prevention. Am J Lifestyle Med. 2016;12(2):140-147. Published 2016 Feb 21. doi:10.1177/1559827616633683. Return to content

PP-ASP-HU-0178-1

 

A cikket az Aspirin®  Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. készítette.

Kapcsolódó cikkek a témában:

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
 

PP-ASP-HU-0153-1-11-2023



Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117 Budapest Dombóvári út 26.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!