Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell

Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell

A szélütést szenvedő betegek túlélése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan részesülnek orvosi ellátásban. Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen tünetek észlelése esetén kell azonnal mentőt hívni. Cikkünkből kiderül az is, hogy a strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
-betegek kezelése és későbbi gondozása hogyan történik.

A szélütés a második leggyakoribb halálok és a harmadik leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés.(1) A kelet-európai államok, azaz a volt szocialista blokk 350 milliós lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen a betegség kockázati tényezői – a magas vérnyomás, a dohányzás és az elhízás – sokkal hangsúlyosabban vannak jelen ebben a népességben, mint a nyugati államokban. Becslések szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés (stroke) miatt.(2) A történelem során olyan ismert személyek voltak a stroke áldozatai, mint Lenin, II. Ramszesz fáraó, Händel, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.(1)

Csapás a javából

A szélütést már az ókori görögök is ismerték: váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették. Ezért illette a betegséget Hippokratész „plesso” névvel, amely azt jelenti: villámcsapás által sújtva.(3) A betegség mai elnevezése a XVI. századból származik, amikor a szélütést Isten csapásaként aposztrofálták (az angol stroke kifejezés ütést, csapást jelent). Ma összefoglalóan így nevezzük az agyi érkatasztrófákat, tehát az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A stroke esetek 80-85 százalékában az érelzáródás miatt az agy egy részébe kevesebb vér áramlik, aminek következtében az agy bizonyos területe elpusztul.(4)

A stroke – a ma érvényes definíció szerint – az agyműködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális (gócos) zavarral jellemezhető, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán keresztül áll fenn, vagy halált okoz, s amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozás.

Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról (tranziens iszkémiás attakX attak
roham
, TIA) beszélünk.(5)

A XXI. század elején évente kb. 1,1 millió európai lakos szenvedett el stroke-ot, az esetek kb. 80%-ában ischemiás stroke-ot. Habár globálisan a stroke incidenciája csökken, az arányok a fiatal felnőttekben emelkednek, tehát fejleszteni szükséges a megelőzési stratégiákat.(6)

A stroke népegészségügyi jelentősége hazánkban is igen nagy: évente 40-50 ezer stroke eset fordul elő, szemben a 16 ezer szívinfarktussal. Az infarktuson átesettek 70-80 százalékának van esélye normális életvitelre, a szélütést elszenvedetteknek viszont mindössze egytizedének. Éppen ezért komoly jelentősége van a stroke megelőzésének, amelynek sarokpontjai:

  • a rendszeres testmozgás,
  • a dohányzás mellőzése,
  • a hipertónia hatékony kezelése
  • és a szívritmuszavarok megfelelő ellátása.

Kiváltó okok

A stroke hátterében – ugyanúgy, mint az iszkémiás szívbetegségeknél – az érelmeszesedés (orvosi nevén atherosclerosis) áll. Az agy nagy területeit vérrel ellátó nyaki főverőérben lerakódó plakkok akadályozzák a véráramlás útját, illetve az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen el is zárhatja a véráramlást. Létrejöhet szélütés oly módon is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak, és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. Ez a folyamat elsősorban azoknál a betegeknél fordul elő, akik szívműtéten estek át, vagy szívritmuszavarban – ún. pitvarfibrillációban – szenvednek. Az agyban, illetve a szívben lezajló infarktusX infarktus
belső szervet tápláló verőér eldugaszolódása miatt létrejövő, többnyire ék alakú elhalás
tehát egy „családba” tartozó, rokon betegségek, amelyek közös tőről, az érelmeszesedés talajáról fakadnak.(4) Bár a szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik és gyorsan kifejlődik, kialakulása hosszú évtizedek kóros elváltozásainak a következménye. Az iszkémiás (agyi érelzáródás okozta) stroke hátterében több mint kétszáz kockázati tényező szerepel, amelyek közül a legfontosabb a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavara következtében kialakuló emelkedett koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás és a dohányzás. Minél több kockázati tényező halmozódik fel, annál nagyobb a valószínűsége a szélütés létrejöttének.(7)

Idő = agyszövet

A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar – orvosi nyelven: tranziens iszkémiás attak (TIA) – a szélütés „előszobája”. Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással – például a nyaki érszűkület műtéti tágításával, vagy a szívritmuszavar kezelésével – a stroke megelőzhető lenne. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik eléggé komolyan ezeket a fenyegető tüneteket, és emiatt nem sokkal később a stroke áldozatául esnek.

Az agyi érkatasztrófa tünetei meglehetősen beszédesek. A féloldali végtaggyengeség, illetve bénulás, az átmeneti látásvesztés az egyik szemen, a kettős látás, a látótérkiesés, a beszédértési zavarok, a szóformálási nehézségek, a zavartság, a szédülés, a fejfájás, vagy a hirtelen fellépő eszméletvesztés mind-mind a stroke gyanúját kelthetik. Ha a családtagunk, vagy a környezetünkben bárki furcsán – féloldalasan – mosolyog, nehezére esik még egy egyszerű mondat elismétlése is, illetve képtelen felemelni a két karját, akkor azonnal hívni kell a mentőket 104.(8)

Versenyt kell futni az idővel, hiszen a kezeletlen stroke egyetlen órája alatt az agy három és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, és óránként kb. 700 kilométernyi idegpálya semmisül meg.(9) A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba – lehetőleg ún. stroke-központba a – kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.(10) A hangsúly a gyorsaságon van, mert csak az időablakon belül végzett beavatkozás csökkentheti számottevően a halálozást, a maradványállapotok súlyosságát és számát. Minden perc számít, hiszen – ahogy orvosi körökben mondani szokás – az idő egyenlő agyszövettel. Ezért rendkívüli hordereje van annak, hogy a beteg – tartózkodjon az ország bármely pontján – a tünetek jelentkezése után a lehető leggyorsabban bekerüljön a legközelebbi stroke ellátásra specializálódott központba

Mi történik a kórházban?

A stroke-beteget optimális esetben a mentő egyenesen a stroke-centrumba viszi, mert az akutX akut
heveny
iszkémiás stroke ellátása a jól szervezett stroke-osztályokon a legeredményesebb. Ezeken az ellátóhelyeken lehetőség van a beteg kórházba érkezése és a kezelés megkezdése között eltelt idő minimalizálására, ami döntő fontosságú a szűk időablakot igénylő speciális kezelés szempontjából.

A diagnózisX diagnózis
kórisme, a betegség felismerése és meghatározása
felállítása során, a beteg fizikális vizsgálatát követően különböző képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) meghatározzák az agykárosodás pontos helyét, kiterjedését és típusát, illetve elkülönítik a stroke iszkémiás (agyi érzelzáródás által okozott) , vagy vérzéses kóreredetét. A heveny szakaszban folyamatosan monitorozzák a beteg idegrendszeri státuszát, vérnyomását, szívfrekvenciáját, légzését, folyadék- és elektrolit háztartását, vércukorszintjét, testhőmérsékletét és egyéb fontos élettani jellemzőket.(10)

A stroke okozta bénulás, illetve egyéb károsodások optimális esetben ma már megakadályozhatók, illetve visszafordíthatók infúzióX infúzió
folyadék bejuttatása a szervezetbe (vénába)
s vérrögoldó kezeléssel. Napjainkban sikerrel alkalmazzák az ún. mechanikus trombuskihúzást is. Ennek a „high-tech” eljárásnak az a lényege, hogy a verőéren keresztül az agyba juttatott katéteren keresztül távolítják el az eret elzáró vérrögöt.(11)

Élet a stroke után

A betegség heveny szakasza után, a beteg állapotának stabilizálódását követően azonnal megkezdődik az intenzív rehabilitáció, amelynek célja az önellátó életmód, az önálló járás, a beszéd és a helyzetváltoztatás képességének elérése, az életminőség javítása és a beteg visszavezetése a családba és a társadalomba.(12) Ezt a sokrétű tevékenységet gyógytornászból, fizikoterápiás szakemberből, logopédusból, pszichológusból és egyéb képzett egészségügyi szakemberekből álló rehabilitációX rehabilitáció
a felgyógyulás utáni állapotnak megfelelő munkába állítás
s team végzi.

Sajnos a stroke-on átesett férfiak 22 százaléka, a nők 25 százaléka egy éven belül meghal. Az első stroke-ot követő korai időszakban igen nagy az újabb szélütés valószínűsége is.(13) Ezért a stroke-gondozás egyik sarkalatos pontja az ismétlődő szív- és érrendszeri esemény és az egyéb szövődmények megelőzése. Ennek érdekében a szélütést szenvedett betegnek rendszeres orvosi ellenőrzésen kell részt vennie, és bizonyos gyógyszereket – például vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, a vérlemezkék összetapadását gátló, illetve véralvadásgátló készítményeket – kell szednie. Szükség lehet a nyaki érszűkületet megszüntető műtéti beavatkozásra is. Mindemellett a betegnek fel kell hagynia korábbi káros szokásaival, mindenekelőtt a dohányzással és a túlzott mértékű alkoholfogyasztással.(14)

Szerző:

Boromisza Piroska

Irodalomjegyzék:

  • (1) Johnson W, Onuma O, Owolabi M, Sachdev S. Stroke: a global response is needed. Bull World Health Organ. 2016;94(9):634-634A. doi:10.2471/BLT.16.181636. Return to content
  • (2) Dr. Csiba László: A stroke ellátás sikerei és gondjai, avagy merre tart a stroke? IME IX. évf. 8. szám. 2010. okt. Return to content
  • (3) Tsoucalas G, Papaioannou TG, Karamanou M. The Hippocratic Doctrine of "the Acute Brain Suffering" as the Brain Stroke. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2019;28(2):412-417. doi:10.1016/j.jstrokecerebrovasdis.2018.10.017. Return to content
  • (4) Knight-Greenfield A, Nario JJQ, Gupta A. Causes of Acute Stroke: A Patterned Approach. Radiol Clin North Am. 2019;57(6):1093-1108. doi:10.1016/j.rcl.2019.07.007. Return to content
  • (5) Abbott AL, Silvestrini M, Topakian R, et al. Optimizing the Definitions of Stroke, Transient Ischemic Attack, and Infarction for Research and Application in Clinical Practice. Front Neurol. 2017;8:537. Published 2017 Oct 18. doi:10.3389/fneur.2017.00537. Return to content
  • (6) Béjot Y, Bailly H, Durier J, Giroud M. Epidemiology of stroke in Europe and trends for the 21st century. Presse Med. 2016;45(12 Pt 2):e391-e398. doi:10.1016/j.lpm.2016.10.003. Return to content
  • (7) Grysiewicz RA, Thomas K, Pandey DK. Epidemiology of ischemic and hemorrhagic stroke: incidence, prevalence, mortality, and risk factors. Neurol Clin. 2008;26(4):871-vii. doi:10.1016/j.ncl.2008.07.003. Return to content
  • (8) Yew KS, Cheng EM. Diagnosis of acute stroke. Am Fam Physician. 2015;91(8):528-536. Return to content
  • (9) Saver JL. Time is brain--quantified. Stroke. 2006;37(1):263-266. doi:10.1161/01.STR.0000196957.55928.ab. Return to content
  • (10) Powers WJ, Rabinstein AA, Ackerson T, et al. 2018 Guidelines for the Early Management of Patients With Acute Ischemic Stroke: A Guideline for Healthcare Professionals From the American Heart Association/American Stroke Association [published correction appears in Stroke. 2018 Mar;49(3):e138] [published correction appears in Stroke. 2018 Apr 18;:]. Stroke. 2018;49(3):e46-e110. doi:10.1161/STR.0000000000000158. Return to content
  • (11) Campbell BC. Thrombolysis and Thrombectomy for Acute Ischemic Stroke: Strengths and Synergies. Semin Thromb Hemost. 2017;43(2):185-190. doi:10.1055/s-0036-1585078. Return to content
  • (12) Winstein CJ, Stein J, Arena R, et al. Guidelines for Adult Stroke Rehabilitation and Recovery: A Guideline for Healthcare Professionals From the American Heart Association/American Stroke Association [published correction appears in Stroke. 2017 Feb;48(2):e78] [published correction appears in Stroke. 2017 Dec;48(12 ):e369]. Stroke. 2016;47(6):e98-e169. doi:10.1161/STR.0000000000000098. Return to content
  • (13) Jonathan B. Towne, Larry H. Hollier. Complications in Vascular Surgery, Second Edition. CRC Press, 2004. Return to content
  • (14) Bailey RR. Lifestyle Modification for Secondary Stroke Prevention. Am J Lifestyle Med. 2016;12(2):140-147. Published 2016 Feb 21. doi:10.1177/1559827616633683. Return to content

A cikk az Aspirin® Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült.

Kapcsolódó cikkek a témában:

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott magas és igen magas szív és érrendszeri kockázattal rendelkezőknek heveny szívizomelhalás (miokardiálisX miokardiális
szívizomhoz tartozó
infarktusX infarktus
belső szervet tápláló verőér eldugaszolódása miatt létrejövő, többnyire ék alakú elhalás
) és strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-bél rendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117 Budapest Dombóvári út 26.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!