Itt a kánikula! Mire érdemes figyelni a szívbetegeknek?

Itt a kánikula! Mire érdemes figyelni a szívbetegeknek?

Az utóbbi napokban, hetekben tapasztalt hőség sokunk számára kifejezetten kellemetlen volt.

A forróság napjaiban zsúfolásig telnek az enyhülést kínáló strandok, és a hideg frissítők mellett szépen fogynak az üzletekben a légkondicionálók és a ventillátorok is. A szívbetegek számára az ilyen extrém magas hőmérséklet különösen, ha magas páratartalommal is társul, nem csupán kellemetlen, de veszélyes – sőt, szélsőséges esetben halálos is lehet.

Létfontosságú szerveink normális működésének egyik alapfeltétele az állandó testhőmérséklet. A környezet hőmérsékletének változására a test megfelelő válaszokkal reagál: ha a test elkezd felhevülni, a változást érzékelve a szervezet izzadással és a vérerek kitágulásával igyekszik lehűteni magát.

Az emberi test 45-75%-a víz, melynek csupán a 10%-a található a vérben. Forró és párás környezetben végzett aktív testmozgás során szervezetünkből akár 3 liter folyadék is távozhat, amely a vérben található víz teljes mennyisége lehet.(2) A veszteséget a szervezet a szövetekből és az esetleges folyadékbevitelből igyekszik pótolni, ezért is kiemelten fontos a hőségben a rendszeres vízfogyasztás.(1)

Normális esetekben a szervezet a bőrben futó erek kitágításával és a vérkeringés fokozásával is hűti magát. Egészséges embernél a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor akár a háromszorosára is nőhet. A szívbetegnél azonban már kétséges, hogy képes-e ilyen teljesítményre a szív, illetve az sem biztos, hogy az erek képesek a megfelelő mértékben kitágulni. Mindezek miatt a szívbetegek számára nagyobb megterhelést és komolyabb problémát jelent a hőháztartásuk megfelelő működtetése, amely rosszulléthez, hőgutához, ám komolyabb esetben akár halálhoz is vezethet.(1)

A problémát fokozhatja, ha a beteg bizonyos gyógyszereket, például diuretikumot (vizelethajtót) szed, ugyanis a folyadékveszteséggel nő a kiszáradás esélye és csökken az izzadás képessége is. A béta-blokkoló gyógyszerek, melyek megakadályozzák a túl heves szívverést, szintén a túlmelegedés irányába hatnak, ugyanis forróságban a szívnek valójában gyorsabban kellene vernie ahhoz, hogy a vérkeringés fokozásával hűtse a szervezetet.(1)

Őrizzük meg a hidegvérünket!

A fentiek miatt a különböző krónikus szívbetegségek által érintetteknek fokozottan oda kell figyelniük a következőkre:

  • Ne hagyják abba a szükséges testmozgást, de azt végezzék hűvösebb, légkondicionált helyen! Ahelyett, hogy a tűző napon a parkban tennénk meg mindennapos sétánkat, válasszunk inkább egy hűs bevásárlóközpontot!
  • Rekkenő hőségben tartózkodjunk légkondicionált helyen, könyvtárban, kultúrházban, irodában, bevásárlóközpontban, zárt uszodában, stb.!
  • Nagy melegben ne vezessünk légkondicionáló nélküli autót!
  • Amennyiben otthoni légkondicionálót nem engedhetünk meg magunknak, szerezzünk be egy megfelelő méretű ventilátort!
  • Amennyiben mégis a melegben kell tevékenykednünk, megfelelő gyakorisággal tartsunk hűsölési szüneteket!
  • Viseljünk laza, könnyű ruházatot!
  • Gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről, kerüljük a koffeint és az alkoholt!(3,4)

Vegyük észre a jeleket!

A szervezet túlmelegedése komoly veszélyeket hordoz, ezért fontos hogy idejekorán azonosítsuk az erre utaló jeleket:(3,5)

  • erős izzadás,
  • sápadtság,
  • izomgörcsök,
  • száraz nyelv és szomjúság,
  • fáradtság, gyengeség,
  • szédülés,
  • fejfájás,
  • hányinger vagy hányás,
  • ájulás.

Ezek mind olyan jelek, melyek hőség idején fokozott figyelmet érdemelnek, szívbetegek esetében pedig azonnali orvosi ellátást igényelnek. Különösen igaz ez a hőgutára, melynek tünetei a 39 fok fölé emelkedett testhőmérséklet, a vörös, forró és száraz (nem verejtékező) bőr, a heves szívverés, komoly fejfájás, zavartság, hányinger vagy akár eszméletvesztés is. Az orvosi segítség elmaradása esetén, a magas testhőmérséklettel kapcsolatos hőguta komoly szervi károsodásokat okozhat (mindenekelőtt az agyban), bizonyos esetekben pedig a hőguta akár halált is okozhat.(3,5)

Amennyiben a környezetében bárkin a fenti tüneteket észleljük, feltétlenül hívjunk segítséget, próbáljuk meg a felhevült testű embert hűvösebb helyre vinni, terítsünk rá átnedvesített lepedőt, használjunk jeget, vagy ha lehetőség van rá, hűtőfürdőt!

Természetesen ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról sem!

A sivatagban vagy a dzsungelban izzadunk jobban?

Száraz időben az izzadság gyorsan elpárolog, ezért már csekély mennyiség is elég a testhőmérséklet csökkentéséhez. Magas páratartalmú helyen (trópusok, szauna) azonban sokkal tovább tart a verejték elpárologtatása, ugyanis a környező levegőben is sok már a víz. Ennek kompenzálására a test még több vizet, verejtéket választ ki, a folyadékvesztés tehát fokozottabb.

Szerző:

Fónyad Orsolya

Hivatkozások

A cikk az Aspirin® Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült.

Kapcsolódó cikkek a témában:

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott magas és igen magas szív és érrendszeri kockázattal rendelkezőknek heveny szívizomelhalás (miokardiálisX miokardiális
szívizomhoz tartozó
infarktusX infarktus
belső szervet tápláló verőér eldugaszolódása miatt létrejövő, többnyire ék alakú elhalás
) és strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-bél rendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!