A csend gyógyít, a zaj megbetegít

Becslések szerint az Európai Gazdasági Térség polgárainak több mint 30 %-a, azaz 150 millió ember van kitéve egészségkárosító krónikus, hosszú távú zajnak, ami elsősorban a közúti közlekedéssel kapcsolatos.1 A kritikus érték 55 decibel zajszint felett van, ami nemcsak a hallást befolyásolja, hanem a keringési rendszert is megterheli. Európában egy év alatt 55 000 új szív- érrendszeri betegségben és 66.000 idő előtti halálozásban is szerepet játszik a forgalom tartós zaja. A káros hatás mértéke összevethető a passzív dohányzással és számos környezetszennyezési faktorral.2

Leginkább az éjszakai zajterhelés veszélyes. A szervezet alvás közben is “figyel “, reagál a külső zajokra. A normális alvást megszakítja, széttagolja a felszálló repülőgépek vagy a nehéz gépjárművek periodikus zajterhelése, rövidíti a mélyalvási fázist, emeli a pulzusszámot, ismétlődő vérnyomáskiugrásokhoz vezet alvás közben. Egy új tanulmány igazolta, hogy már egyetlen éjszaka is stresszhatást jelent a szív és a nagyerek számára, ha azt közlekedési zajban töltjük el.3 A zajnak való folyamatos kitettség pedig felnagyítja ezt a hatást, állandó oxidatív és gyulladásos stresszállapotot hoz létre a szervezetben. Ez a szituáció jellegzetes a nagyvárosban, forgalmas helyen élőknél, akiknél emelkedik a magas vérnyomás, érelmeszesedés és szívelégtelenség kockázata. Az Európai Kardiológiai Társaság környezeti hatásokkal foglalkozó munkacsoportja ezért javasolja, hogy a jövőben a közlekedési zajt ismerjék el a szív- érrendszeri betegségek önálló kockázati tényezőjeként, és ez épüljön be a szakmai irányelvekbe is.1