Szíverősítés mozgással

Szíverősítés mozgással

Fiatal korban az ideális napi egy óra sportolás lenne, de már az is sokat tesz egészségért, aki heti 3 órát tölt mozgással. Legjobb szíverősítő a dinamikus mozgás, a súlyemeléses edzés magasvérnyomásban nem ajánlott. Dr. Pavlik Gábor sportorvossal a mozgás jelentőségéről beszélgettünk.

A megelőzésben az egyik fontos szempont a mozgás, hiszen a mozgásszegény vagy mozgáshiányos életmód a szív- és érrendszeri betegségek egyik kockázata.(2)

De vajon milyen és mennyi mozgás elegendő a megelőzéshez? Dr. Pavlik Gábor sportorvost, a Semmelweis Egyetem Testnevelési Egyetemének professzorát kérdeztük.

Aki rendszeresen edz, az kevésbé van kitéve az infarktus kockázatának?

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a fizikai aktivitás fordítottan arányos a szívinfarktusok számával. Tehát a sok rizikófaktorX faktor
tényező, összetevő
, mint például a dohányzás, túlhajszoltság, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség és a magas koleszterinszint között meglehetősen nagy szerepet játszik a mozgásszegény életmód, sőt egyes kimutatások szerint a legnagyobbat. (1,2) Ennek következtében a mozgásnak, a rendszeres edzésnek óriási jelentősége van a szívbetegségek megelőzésében. A koszorúér-betegségek esetében, mint például az infarktusnál, a mozgásnak valamivel nagyobb a szerepe van a megelőzésben, mint a szintén népbetegségnek számító magasvérnyomásnál és cukorbetegségnél.

A mozgás nem is befolyásolja a vérnyomást?

Vannak olyan adatok, amelyek szerint a normál vérnyomású embereknél a rendszeres edzés 3-4 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást, ennek a határesetekben van nagy jelentősége. Ha pedig valakinél magasvérnyomásX magasvérnyomás
A magasvérnyomás a magas koleszterinszint, a diabétesz és bizonyos életmódbeli kockázatok mellett a szívbetegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. Magyarországon is népbetegségnek számít, a felnőtt lakosság 15-20, a 65 felettiek több mint fele szenved ettől a kórképtől. Egyszerűen szólva a…
betegség áll fenn, a rendszeres edzés gyógyszer nélkül is körülbelül 5-7 higanymilliméteres csökkenést jelenthet. Ez azonban nem mindig elég, mert ha valakinek pl. 200/120-as a vérnyomása, hiába lesz belőle 190/110, azt még gyógyszerrel kell kezelni. A mozgás tehát egyrészt a határeseteket, a 140-150-es értékeket tudja önmagában megoldani, másrészt kiegészítő terápiaX terápia
gyógykezelés
lehet a gyógyszerelés mellé.(3,4)

Mi legyen ez a sport? Úszás, futás, gyorsgyaloglás, kerékpározás?

Az első szempont, hogy teljen öröme benne az embernek, mert a szívbetegségek rizikói között ott van a feszültség is, tehát legyen a sportnak feszültségoldó szerepe is. És ha ez megvan, akkor voltaképpen azt választja az illető, amihez kedve van: focit, teniszt, kosárlabdát, kirándulást, kajakozást, aerobikot vagy valami mást. Orvosilag az állóképességi mozgás ajánlott, tehát kevésbé a súlyemeléses vagy rezisztenciaedzés (erőedzés). Olyannyira, hogy aki mondjuk, magas vérnyomásra hajlamos, annak az utóbbi majdhogynem tilos, vagy csak mérsékelt formában szabad. Általában azt mondjuk, hogy a sport összességének kb. 80 százaléka legyen dinamikus, és a maradék 20 százalékot fordíthatjuk bizonyos mértékű súlyedzésre. Ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek javasolt legalább 30 perc mérsékelt intenzitású dinamikus aerobX aerob
oxigén jelenlétét igénylő
mozgást végezni (sétálás, kocogás, kerékpározás vagy úszás) a hét 5-7 napján. Rezisztenciaedzés elvégzése a hét 2-3 napján is javasolható.(4) Tudományos adatok kimutatták, hogy az aerob edzés a vérnyomást 5-7 Hgmm-el csökkenti, míg a dinamikus rezisztenciaedzés a vérnyomást 2-3 Hgmm-el csökkenti magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.(5)

Ha egy felnőtt akar tenni valamit az egészsége megőrzéséért, hogy kezdjen neki az edzésnek?

Mindenképpen fokozatosan. Napi vagy alkalmanként 10-15 perces futás kezdetben egész biztos, hogy nem árt meg senkinek, de később fokozatosan minimum 30 percre kell emelni az edzés időtartamát. Persze nem kötelező egyfolytában 30 percet futni, de ennyi legyen az edzés összmennyisége. Ami az intenzitást illeti, egy kezdőnél a maximális pulzusszámnak körülbelül a 70 százalékát kell elérni, egy haladónál ez az arány 80, egy élsportolónál 90 százalék. A maximális pulzusszám laikusok számára is könnyen meghatározható, férfiaknál 220-ból ki kell vonni az életkort, nőknél 210-ből. Tehát egy 20 éves férfinél 200, egy 40 évesnél 180. Ennek kell körülbelül a 70-80-90 százalékát elérni, és ennél nem nagyon javasolt magasabbra menni.

Miért 30 perc a minimális edzésidő?

Vizsgálatok bizonyították, hogy minimum ennyi idő alatt éri annyi biológiai inger a szervezetünket, amitől kialakulnak a várt reakciók. A szívünk például körülbelül 5-6 perc alatt tudja elérni a maximális teljesítményét, az úgynevezett maximális perctérfogatot. Az állóképességi edzésben fontos szerepe van a monoton terhelésnek is. 30 percnél rövidebb edzés tehát nem számít olyan ingernek, amitől a szív edzettségi jelei kialakulnak. Természetesen nem kell mindenkinek állóképességi sportolónak lennie, tehát ha valaki teniszezik, kosárlabdázik, kocog stb. az is jó. Ugyanezek a statisztikák mutatják ki azt, hogy körülbelül heti három alkalom szükséges minimum. A több jobb, de kevesebbnek megint nincs elegendő ingerhatása. Tehát mondhatjuk azt hogy elfelejti a szervezet, ha csak hetente egyszer sportolunk. További érdekesség, hogy a magasvérnyomás betegségnél a nagyon nagy intenzitású munka nem annyira ajánlott. A vérnyomáscsökkentésben hatékonyabb a kocogós futás, mint a sprintelés, tehát az alacsony intenzitású, hosszabb munka.

Mit tanácsolna annak, aki úgy érzi, hogy már „kopik a szervezete”, de mégis mozogna? Szabad-e egyedül elkezdenie, vagy kell, hogy valaki iránymutatást adjon neki?

Ha az illetőnek nincs kimutatott keringési betegsége, nem esett át infarktuson, és általánosan jó egészségi állapotnak örvend, mondjuk egy 140/90-es határeset vérnyomással, akkor nem kell feltétlenül irányítás. Tehát ha józanul, fokozatosan kezd el mozogni, akkor nem feltétlenül kell tanfolyamra járni.

Mi a helyzet az úszással? Az idősebbek közül sokan erre esküsznek.

Az úszás jó, mert nem bántja az ízületeket. De akinek magas a vérnyomása és úszik, annak azért azt tanácsolható, amikor kijön a vízből, mérje meg a vérnyomását. És ha véletlenül mondjuk 160/120-at mér, és itt az alsó érték a lényeges, akkor nem biztos, hogy az úszás neki való.

Lehet azt mondani, hogy soha nem késő elkezdeni a mozgást?

Feltétlenül, noha nyilvánvaló, hogy a szív- és keringési betegségek megelőzése annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük el. Bár az edzett szívnek vannak olyan tulajdonságai, amiket szinte csak fiatalkorban lehet elérni. Az edzett szív egyik legfontosabb ismérve, hogy a bal kamrája valamivel megnagyobbodik, ezért jobb a pumpafunkciója, és nagyobb térfogatot tud elérni. Idősebb vagy egy középkorú embernél a megnagyobbodott bal kamra már inkább rizikótényező, tehát nem örül neki az orvos. Nagyon fontos ismérv a koszorúér-keringés javulása. Ennek egyik faktora, hogy tágulékonyabbak lesznek a koszorúerek, a másik, hogy növekszik a hajszálérhálózat. Ez is olyan tulajdonság, ami idős korban már kevésbé fejleszthető. De más igen, megváltoztatható például a szabályozása, aminek a legegyszerűbb példája az, hogy csökken a nyugalmi pulzusszám, és ezáltal több tartaléka lesz megterheléskor. Gondoljunk bele, ha egy edzett ember és egy nem edzett ember felszalad a második emeletre, a nem edzettnek 150-es lesz a pulzusszáma, az edzett emberé meg csak 80. Az sem baj, ha idős korban is van valamennyi rezisztenciaedzés. Tehát egy kis súlyemelés, egy kis fekvőtámasz. Még az is jó, ha a másfél literes kristályvizes palackot ritmusosan egyik helyről a másikra tesszük. Ezzel a harántcsíkolt izomzat tartható karban.

Szerző:

Boromisza Piroska

Hivatkozások

  • (1) Warren TY, Barry V, Hooker SP, Sui X, Church TS, Blair SN. Sedentary behaviors increase risk of cardiovascular disease mortality in men. Med Sci Sports Exerc. 2010;42(5):879-885. doi:10.1249/MSS.0b013e3181c3aa7e. Return to content
  • (2) Held C, Iqbal R, Lear SA, et al. Physical activity levels, ownership of goods promoting sedentary behaviour and risk of myocardial infarction: results of the INTERHEART study. Eur Heart J. 2012;33(4):452-466. doi:10.1093/eurheartj/ehr432. Return to content
  • (3) Hegde SM, Solomon SD. Influence of Physical Activity on Hypertension and Cardiac Structure and Function. CurrHypertens Rep. 2015;17(10):77. doi:10.1007/s11906-015-0588-3. Return to content
  • (4) Williams B, Mancia G, Spiering W, et al. 2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension [published correction appears in Eur Heart J. 2019 Feb 1;40(5):475]. Eur Heart J. 2018;39(33):3021-3104. doi:10.1093/eurheartj/ehy339. Return to content
  • (5) Linda S. Pescatello1 & Hayley V. MacDonald1 & Lauren Lamberti1 & Blair T. Johnson. Exercise for Hypertension: A Prescription Update Integrating Existing Recommendations with Emerging Research. urr Hypertens Rep (2015) 17: 87. Return to content

A cikk az Aspirin® Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült.

Kapcsolódó cikkek a témában:

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott magas és igen magas szív és érrendszeri kockázattal rendelkezőknek heveny szívizomelhalás (miokardiálisX miokardiális
szívizomhoz tartozó
infarktusX infarktus
belső szervet tápláló verőér eldugaszolódása miatt létrejövő, többnyire ék alakú elhalás
) és strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-bél rendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!