Füstölögni kár!

Füstölögni kár!
Interjú Dr. Vajer Péterrel a dohányzás ártalmairól

Bár a cigaretta egészségkárosító hatásairól szóló statisztikai adatok igencsak riasztóak, mégis nehezen szánják rá magukat a leszokásra. A dohányzás évente több mint 8 millió embert öl meg. Ebből több mint 7 millió haláleset közvetlenül függ össze a dohányzással, míg közel 1,2 millió nemdohányos hal meg a passzív dohányzás következményeként.

A világviszonylatban 1,3 milliárd dohányos közül több mint 80% az alacsony-közepes jövedelmű országokban él.(1)

A dohányosok egészségét fenyegető veszélyekről Dr. Vajer Pétert, az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ munkatársát kérdeztük.

Nincs az a dohányos, aki ne tudná, hogy a cigaretta „szög a koporsóba”. Kimondhatjuk, hogy a tűzzel játszik az, aki nem képes abbahagyni a füstölést?

Ha nem is a tűzzel, de az életével egész biztosan. A dohányzás az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a világon közvetlenül a magas vérnyomás betegség után. Túl a 20. századon, közel 100 millió embert ölt meg, legtöbbet a mai gazdag országokban. A globálisan a halálozás 15%-a dohányzásra vezethető vissza.(2)

A lakosság mekkora hányada dohányzik?

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint Földünkön napjainkban mintegy másfél milliárd ember dohányzik rendszeresen.

Felmérések szerint a felnőtt lakosság 27%-a dohányzik (férfiak 34%-a, a nők 22%-a). A 27%-osX os
száj
arány megfelel az Európai Unió tagállamai átlagának (26%), bár jelentős a különbség a legalacsonyabb dohányzási prevalenciával rendelkező Svédország (7%) és a legmagasabb dohányzási arányt mutató Görögország (37%) között.(2)

Milyen egészségkárosító hatásokkal kell számolniuk a dohányosoknak?

A dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések (magasvérnyomásX magasvérnyomás
A magasvérnyomás a magas koleszterinszint, a diabétesz és bizonyos életmódbeli kockázatok mellett a szívbetegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. Magyarországon is népbetegségnek számít, a felnőtt lakosság 15-20, a 65 felettiek több mint fele szenved ettől a kórképtől. Egyszerűen szólva a…
-betegség, érelmeszesedés, trombózisX trombózis
trombusképződés, rögösödés a vérben
, anginaX angina
Az angina pectoris a szívizomzat átmeneti vérellátási elégtelensége és ennek következtében kialakult oxigénhiányos állapota. Nem összekeverendő a szívinfarktussal, melynél a szív egy része huzamosabb ideig nem jut elegendő oxigénhez, és emiatt az érintett szívizomrész - sürgősségi kezelés nélkül -…
, szívinfarktus, agyvérzés, agyi érelzáródás), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi daganatok, gége-, nyelőcső- és hólyagrák) és az idült hörgőhurut-tüdőtágulás (orvosi nevén krónikus obstruktív légúti betegség, angol rövidítéssel COPD) kockázata. A kockázat értelemszerűen növekszik a dohányzással töltött évek és a naponta elszívott cigaretták számával. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó.(2)A dohányzás szerepet játszik továbbá a csontritkulás és különböző szemészeti megbetegedések – például a szürkehályog és az időskori vakság (makula degeneráció) – megjelenésében is. A dohányzó nők körében sűrűbben fordul elő a meddőség, a dohányos férfiak között pedig az impotencia. A terhes anyák dohányzása nemcsak saját egészségüket, de a magzat életkilátásait is rontja. Azok az újszülöttek, akiknek az édesanyja várandósan dohányzott, nagy eséllyel kis születési súllyal jönnek a világra.(3)

Milyen mértékben befolyásolja a különböző betegségek prognózisát a dohányzás?

A dohányzás nem csak számos betegség gyakoriságát növeli meg, de a lefolyásukat is súlyosbítja. Annak valószínűsége, hogy egy dohányos koszorúér-betegségben meghaljon, két-háromszoros a nemdohányzók kockázatához képest.(4) A koszorúér-betegség okozta halálozás 1,7-szeres a napi 1-14 szál cigarettát szívók körében.(5) A szív- és érrendszeri kockázat nő a naponta elszívott cigaretta számával és a korral (5,3-szoros kockázatnövekedés) a naponta 25 szálnál több cigarettát elszívók nők körében.(6) A rettegett hirtelen szívhalálX hirtelen szívhalál
A szív rendkívül gyors remegése miatt a pumpáló-tevékenység megszűnik, a keringés leáll, és a létfontosságú szervek (agy, szív) vérellátás nélkül maradnak. A beteg elveszti az eszméletét, nem lélegzik és nincs pulzusa.
bekövetkeztének 5-szörös az esélye a dohányzó személyeknél a nemdohányzókhoz képest.(7) Egy Skóciában végzett vizsgálat kimutatta, hogy a dohányzás többszörösére növeli a szélütés (strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
) okozta halál kockázatát is.(8) Összességében elmondhatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek nagy számát okozza a dohányzás.

Füstölögni kár! Interjú Dr. Vajer Péterrel a dohányzás ártalmairól

A dohányzás és a légzőszervi megbetegedések közötti összefüggés mindenki számára egyértelmű, de talán kevésbé ismert a közvélemény számára, hogy milyen módon játszik szerepet a dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Mondana erről néhány szót?

A dohányzás a keringési betegségek egyik kiemelt jelentőségű kockázati tényezője, mivel az ereket kibélelő réteg (orvosi nevén érbelhártya, latinul endothel) működésének károsítása – az oxidatív stresszX oxidatív stressz
A sejtek oxidatív sérülése, amelyet a szabadgyökök okoznak. Akkor jön létre, ha a szervezet antioxidáns védekezését túlterhelik a szervezetben keletkezett, vagy környezeti ártalomként fellépő szabadgyökök. Az oxidatív stressz számos megbetegedés kóroki tényezője lehet.
– révén érelmeszesedéshez (atherosclerosishoz) vezet.(9) A dohányzás kedvezőtlenül hat a zsíranyagcserére: csökkenti a hasznos koleszterin, és növeli a káros koleszterin szintjét. Emellett megemeli a vér szénmonoxid szintjét is, aminek következményeként az érbelhártya még sérülékenyebbé válik. A dohányzás összehúzza az ereket, s emiatt kevesebb friss oxigént szállító vér jut el a szövetekig.(9) Fiatal, egészséges, nemdohányzó önkéntesek körében végzett vizsgálat során bebizonyosodott, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása jelentős mértékben csökkenti a pulzusszám variabilitását, ugyanakkor nagymértékben megemeli a vérnyomást. Az aktív és a passzív dohányzás fokozza a vér alvadékonyságát is. Amennyiben az érelmeszesedés a nyaki főverőeret érinti, a vér agyba történő áramlása oly mértékben csökkenhet, hogy vérellátás hiányában az agy bizonyos területei elpusztulhatnak és szélütés (strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
) következhet be.(10)

Láthatjuk tehát, hogy a dohányzás komoly szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A már említett koszorúér-betegségen, szívinfarktuson és szélütésen kívül a dohányzás közrejátszik a perifériás érbetegség – köznyelvi elnevezéssel érszűkület – keletkezésében is. Súlyos dohányosoknál az alsó végtagok ütőereiben fellépő keringési zavar kialakulásának esélye majdnem hétszeres a nemdohányzókkal összehasonlítva.(11) A perifériás érbetegség tünetei – az elsősorban fizikai megterheléskor jelentkező éles fájdalom, érzékenység, görcs, vagy fáradtságérzés a lábizmokban – a nemdohányzókhoz képest jóval korábban, egy évtizeddel hamarabb megjelennek, és sokkal súlyosabbak. A szövődmények miatt kétszer annyi dohányzó perifériás érbetegnek kell amputálni valamelyik végtagját, mint a nemdohányzó érbetegeknek.

Mi az oka annak, hogy sokan a dohányzás súlyos egészségkárosító hatásainak az ismeretében sem teszik le a cigarettát?

Elsősorban az, hogy a dohányzás komoly függőséget (orvosi nyelven addikciót) alakít ki. Amíg a dohányosoknak csak 5-7 százaléka számít könnyű, azaz nem függő dohányosnak (maximum öt szál cigarettát szív el egy nap), addig a túlnyomó többségre a nagymértékű függőség jellemző. Az egyszeri használatból a függő státuszba való átmenet a dohányzás esetében a legmagasabb arányú a kábítószerek és az alkohol használatához viszonyítva. A heroin- és kokain-, illetve alkoholfüggők 60 százaléka azt állítja, hogy a cigarettáról a legnehezebb leszokni.

Mit mondhatunk a dohányosoknak: miért érdemes abbahagyni a füstölést?

Ha egyszer leszokik a dohányzásról, az egészségügyi kockázata nyilvánvalóan csökkenni kezd, bár ennek mértéke egyénileg különböző és függ az eltelt időtől. A leszokás azonnali és hosszútávú egészségügyi előnyt jelent minden dohányzónak.(12)

  • 20 percen belül a szívfrekvencia és a vérnyomás csökken.
  • 12 óra, a szén-monoxid szintje normalizálódik a vérben.
  • 2-12 hét, vérkeringése és a tüdőfunkcióX funkció
    működés
    ja javul.
  • 1-9 hónap, köhögése és nehézlégzése mérséklődik.
  • 1 év, a koronáriaX koronária
    koszorúér
    -betegség kockázata felére csökken a dohányzókhoz képest.
  • 5 év, a szélütés (stroke) kockázata csökken, a nemdohányzók kockázatára a leszokás után 5-10 évvel.
  • 10 év, a tüdőrák kockázata felére csökken a dohányzókéhoz képest és csökken a szájüregi daganat, gége-, nyelőcső-, hólyag-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák kockázata.
  • 15 év, a koronária-betegség kockázata eléri a nemdohányzókét.(12)

Mindezeket és sok egyéb körülményt érdemes fontolóra venni, de a kérdést mindenkinek egyénileg kell megválaszolnia, miért éri meg abbahagynia dohányzást. Mert az élet ugyan véges, de nagymértékben tőlünk függ, hogy hány egészségben eltöltött, minőségi életév jut számunkra osztályrészül.

Szerző:

Boromisza Piroska

Hivatkozások

  • (1) https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/tobacco. Return to content
  • (2) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a dohányzásról való leszokás támogatásáról (2019. EüK. 2. szám EMMI szakmai irányelv, hatályos: 2019.01.24 - ) Return to content
  • (3) Onor IO, Stirling DL, Williams SR, et al. Clinical Effects of Cigarette Smoking: Epidemiologic Impact and Review of Pharmacotherapy Options. Int J Environ Res Public Health. 2017;14(10):1147. Published 2017 Sep 72. doi:10.3390/ijerph14101147. Return to content
  • (4) Rosamond W, Flegal K, Furie K, et al. Heart disease and stroke statistics--2008 update: a report from the American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Subcommittee [published correction appears in Circulation. 2010 Jul 6;122(1): e10. Kissela, Bret [corrected to Kissela, Brett]]. Circulation. 2008;117(4): e25-e146. doi:10.1161/CIRCULATIONAHA.107.187998. Return to content
  • (5) Briffa, T, Greenhalgh, EM, & Winstanley, MH. 3.1 Smoking and heart disease. In Scollo, MM and Winstanley, MH [editors]. Tobacco in Australia: Facts and issues. Melbourne: Cancer Council Victoria; 2019. Available from https://www.tobaccoinaustralia.org.au/chapter-3-health-effects/3-1-smoking-and-cardiovascular-disease [accessed 25 June 2020]. Return to content
  • (6) Willett WC, Green A, Stampfer MJ, et al. Relative and absolute excess risks of coronary heart disease among women who smoke cigarettes. N Engl J Med. 1987;317(21):1303-1309. doi:10.1056/NEJM198711193172102. Return to content
  • (7) Dagfinn Aune1, Sabrina Schlesinger, Teresa Norat et al. Tobacco smoking and the risk of sudden cardiac death: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. European Journal of epidemiology 2018 (33): 509-521 Return to content
  • (8) Hart CL, Hole DJ, Smith GD. Risk factors and 20-year stroke mortality in men and women in the Renfrew/Paisley study in Scotland. Stroke. 1999;30(10):1999-2007. doi: 10.1161/01.str.30.10.1999 Return to content
  • (9) Messner B, Bernhard D. Smoking and cardiovascular disease: mechanisms of endothelial dysfunction and early atherogenesis. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2014;34(3):509-515. doi:10.1161/ATVBAHA.113.300156. Return to content
  • (10) Carotid Artery Disease. https://www.columbianeurology.org/neurology/staywell/document.php?id=35842. Return to content
  • (11) Price JF, Mowbray PI, Lee AJ, Rumley A, Lowe GD, Fowkes FG. Relationship between smoking and cardiovascular risk factors in the development of peripheral arterial disease and coronary artery disease: Edinburgh Artery Study. Eur Heart J. 1999;20(5):344-353. doi:10.1053/euhj.1998.1194. Return to content
  • (12) https://www.who.int/tobacco/quitting/benefits/en/. Return to content

Kapcsolódó cikkek a témában:

Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott magas és igen magas szív és érrendszeri kockázattal rendelkezőknek heveny szívizomelhalás (miokardiálisX miokardiális
szívizomhoz tartozó
infarktusX infarktus
belső szervet tápláló verőér eldugaszolódása miatt létrejövő, többnyire ék alakú elhalás
) és strokeX stroke
agyi keringészavar, szélütés (két fő formája a vérzéses és az iszkémiás stroke)
kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-bél rendszeri vérzés) arány értékelését követően.

Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!