A stressz hatása a szív- és érrendszerre. Mi váltja ki a stresszt, és hogyan kezelhető?

A stresszre adott válaszreakció mindaddig előnyös az egyén számára, amíg a stressz kiváltó fenyegetés csupán átmeneti. Azonban, ha a valós vagy vélt fenyegetés hosszabb időn át fennáll, vagyis krónikus stresszről van szó, megjelenik az egészségügyi problémák kockázata. A krónikus stressz egyre inkább elterjedt az egész világon. A magas szintű munkahelyi stressz összefüggésben áll a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség és a szív- és érrendszeri okok miatti halálozás nagyobb rizikójával.(2,5)

A jó stressz és a rossz stressz

Bár a „stressz” szónak negatív felhangja van, tudni kell, hogy a stressz evolúciós szempontból nagyon fontos. A stressz eredeti célja egy olyan élettani válasz kiváltása, amely a túlélést segíti elő harc vagy menekülés közben: pl. fenyegetés észlelésekor egy olyan válaszreakciót produkál a szervezet, amely révén aktiválódik az izomműködés, ami lehetővé teszi a harcot vagy a menekülést.

A percekig, órákig tartó rövid távú stressz felkészíti a szív- és érrendszert, a váz- és izomrendszert, illetve az ideg- és hormonális rendszert a harcra vagy a menekülésre. Ilyen küzdj vagy menekülj helyzetet többféle, stresszt kiváltó tényező (ún. stresszor) idézhet elő; pl. az ősi időben egy ragadozó állat megjelenése, vagy a modern érában egy sebészeti beavatkozás. Míg ez a fajta rövid távú stressz előnyös hatású (pl. fokozott immunvédelem a sebek gyógyulása érdekében), addig a hetekig vagy hónapokig tartó hosszú távú stressz általában káros.(1) A hosszan tartó stressz különféle testi és lelki panaszokhoz, köztük szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet.(1,2)

A krónikus stressz a következő állapotok és kórképek rizikófaktora:

• magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések, 
• cukorbetegség,
• alvászavarok,
• hangulatingadozás, szorongás, depresszió,
• emésztési zavarok,
• felső légúti megbetegedések,
• immunfunkciók romlása,
• bizonyos daganatok.(1,2)

A krónikus stressz legfőbb oka a pszichoszociális stressz

A pszichoszociális stressz magában foglalja

• az élet főbb területein jelentkező feszültségeket (pl. munkahelyi nehézségek (munkahely elvesztése), válás vagy más párkapcsolati problémák, szeretett személy halála),
• társadalmi-gazdasági tényezőket (pl. alacsony jövedelem, bűnözés),
• pszichiátriai állapotokat (pl. depresszió, szorongás).(2)

Tudta?

A krónikus stressz egyre gyakoribb az egész világon. Világszerte az emberek több mint egyharmada számol be egyre növekvő mértékű stresszről.(2,3) Három munkavállalóból kettő azt mondja, hogy a munka jelentős stresszforrás számára - a sok munkaóra, a fizikai megterhelés, a magas elvárások és a munkahelyi bizonytalanságok miatt.(4)

Stressz és szív- és érrendszeri betegségek

• A krónikus stressz szorosan összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel.(1,2)
• A pszichoszociális tényezők hasonló kockázatot hordoznak magukban a szívinfarktus szempontjából, mint a „hagyományos” kockázati tényezők, köztük a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás.(2)
• A jelentős mértékű munkahelyi stressz kapcsolatba hozható a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegségek, illetve a szív- és érrendszeri okok miatti halálozás nagyobb kockázatával.(2,5)
• A tartós munkahelyi és magánéleti stressz a szívkoszorúér-betegségek gyakoriságát 40-50%-kal emeli.(5)

Elgondolkodott már azon, hogy a krónikus stressz és a szív- és érrendszeri betegségek miként kapcsolódnak egymáshoz?

A krónikus stressz káros következményeihez két útvonal vezethet

1. Az agy és a mellékvesekéreg szoros kapcsolatban állnak egymással. Stressz hatására a mellékvesekéregből kortizol szabadul fel és kerül be a véráramba. Ez a kortizol-terhelés többek között érelmeszesedéses plakkok kialakulásához és magas vérnyomáshoz vezethet.(2)
2. A krónikus stressz az adrenalin hatásának az előtérbe kerülésével jár. Az adrenalin hatására felgyorsul a légzés és a szívverés, és emelkedik a vérnyomás. Ezek a változások növelhetik a szívritmuszavarok, a vérlemezke-összecsapzódások, az akut koszorúér-panaszok és a szívelégtelenség kockázatát.(2,6)

Hogyan oldható a stressz?

A stressz megfelelő kezelése hatékonyan csökkentheti a „kezeletlen” hosszú távú stresszhez kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.(3-6)

Több módszer is kínálkozik stresszoldásra(6):

• Gondolkodjon és beszéljen pozitívan! Pl. ahelyett, hogy „Nem tudom megcsinálni”, mondja azt, hogy „Mindent megteszek, ami tőlem telik”.
• Szánjon napi 15-20 percet arra, hogy csendesen üljön, lazítson, mélyeket lélegezzen, és gondoljon valamilyen megnyugtató dologra.
• Ne feledkezzen meg a fizikai aktivitásról! Séta, úszás, lovaglás, kerékpározás vagy jóga segíthet abban, hogy sokkal jobban érezze magát.
• Próbáljon meg minden nap legalább egy olyan dolgot csinálni (pl. olvasni, kertészkedni, alkotni, színezni), amit akkor is örömmel végez, ha csak 15 perce van rá!
• Aludjon eleget! Éjszakánként 7-8 óra alvás az ideális.(4)