Elhízás és szív- érrendszeri kockázat
Mi az elhízás?
Önmagában is betegség, méghozzá súlyos betegség. Tudományos definíció szerint az elhízás a test zsírtartalmának olyan kóros mértékű felszaporodása, ami a testi és lelki egészséget károsan befolyásolja. Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, amely tartós, élethosszig tartó kezelést igényel: testsúlycsökkentés, majd súlytartás céljából. (A Belgyógyászati Szakmai Kollégium, és a Magyar Elhízástudományi Társaság definíciója, 2006)1
Vajon tényleg az elhízottak országa vagyunk? A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint2 a magyar népesség csaknem kétharmadának (58%) súlytöbblete volt. Nemzetközi összehasonlításban az EU-ban a negyedik legmagasabb volt nálunk a túlsúlyosak és elhízottak aránya, az EU átlagot Magyarország 14 %-kal haladta meg. Horvátország, Málta és Csehország előzött csak meg minket. A súlyosabb elhízást összehasonlítva pedig csak Málta volt előttünk, és itt 48 %-kal haladta meg Magyarország az uniós átlagot.
Az elhízás hátterében elsősorban az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll, csak kb. 30 %-ban felelősek érte egyéb- pl. genetikai - tényezők. A magyar lakosság táplálkozására még mindig a túlzott zsír és só bevitel jellemző, a zöldség– és gyümölcsfogyasztás pedig elmarad az Egészségügyi Világszervezet ajánlásától. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a népesség fele nem végez kellő időtartamú és intenzitású testmozgást3
Az elhízás igazi jelentőségét az adja, hogy számos kóros állapottal kapcsolatba hozható. Ilyen például a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere- zavar, az inzulinrezisztencia , a trombózisra hajlamosító (prothrombotikus) állapot, a szisztémás gyulladás, a vesefunkcióromlás. Az elhízás ezáltal elősegíti a 2- es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- érrendszeri események, mint például a szívinfarktus-, és a stroke , a szívelégtelenség és szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) kialakulását. Az elhízás általában párosul a vérzsírok kedvezőtlen összetételével, a magas összkoleszterin- és trigliceridszinttel. Az érelmeszedést elősegítő „rossz” koleszterin (LDL koleszterin) aránya megnő, míg a szív- érrendszeri egészség szempontjából kedvező hatású HDL koleszterin aránya csökken.4
Milyen hatással van az elhízás a vérerekre?
A zsírszövet nemcsak tároló funkcióval rendelkezik, hanem számos olyan hormont és biológiailag aktív molekulát termel, amelyek a szervezetben krónikus gyulladásos állapotot idéznek elő és tartanak fenn.5 Az érelmeszesedéshez vezető vérrögképződés folyamatára az elhízás előidéző tényezőként hat. A zsigeri zsírszövetben keletkező különböző gyulladást okozó anyagok jelentősen roncsolják az érfalat. A roncsolt érfalon zsíros majd elmeszesedő felrakódások (plakkok) keletkeznek. A plakkok jelenléte kedvező talajt teremt a vérrögképződésnek, amely tovább szűkíti az ereket, így például a szívizom vagy az agyi erek vérellátása is csökken. Az érelmeszedés kockázata közvetlen összefüggést mutat a szívburokban és a zsigerekben lerakódott zsírszövet mennyiségével.
Honnan tudjuk egyáltalán, hogy a testsúlyunk meghaladja az ideális értéket?
Legtöbben a testtömegindex (body mass index, nemzetközileg elfogadott rövidítéssel BMI) jelentőségét emelik ki. A testtömegindexet úgy számolják ki, hogy a kilogrammban megadott testtömeget elosztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Amennyiben a testtömegindex értéke a 30-at meghaladja, elhízásról beszélünk. Igazolták, hogy a testtömegindex és a bármely okú halálozás szorosan összefügg egymással, a magasabb testtömegindex nagyobb kockázatot jelent. 30 kg/m2 feletti BMI-vel rendelkező nőknél 7,1 évvel, míg férfiaknál 5,6 évvel rövidül a várható élettartam.5
A testtömegindex ugyan könnyen mérhető, de nem veszi figyelembe a szervezetben levő zsírszöveg mennyiségét és eloszlását. Nem mindegy, hogy a többletzsír hová és hogyan rakódik le a szervezetben. A kóros állapotok szempontjából nem a bőr alatti, hanem a zsigeri zsírlerakódás az igazán veszélyes, amely a szervezet számos helyén megjelenhet. Gondoljunk a hasi típusú elhízásra, amely elsősorban férfiakra jellemző. Ezt a kockázati tényezőt nagyon könnyű felismerni: meg kell mérni a derékkörfogatot. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a derékkörfogat méretétől függően kétfajta ajánlás létezik4:
- Ha a körfogat férfiaknál ≥ 94 cm, nőknél ≥ 80 cm, a további hízás elkerülésére kell törekedni.
- Ha viszont a körfogat férfiaknál ≥ 102 cm, nőknél ≥ 88 cm, akkor fogyni kell.
Igazolták, hogy a testsúly kis mértékű, akár 5-10 %- os csökkentése is kedvezően befolyásolja a szív- érrendszeri kockázatot.5 Tehát fogyni kell, de hogyan? Hagyjuk ki a zsiradékot teljes egészében az étrendünkből? Bizonyos mennyiségű zsiradékra szüksége van a szervezetnek, de meg kell találni az egészséges arányt, nem szabad letérni az arany középútról. A diéták közül a testsúlycsökkentésre legmegfelelőbb az ún. mediterrán diéta, amelynek tartós, 12 hónapon túli súlycsökkentő hatása van. Ez a fajta diéta a zsiradékokat telítetlen zsírsavak formájában tartalmazza (olívaolaj, olajos magvak, halak)4. A táplálkozás mellett az életmódváltáshoz elengedhetetlen a megfelelő mértékű fizikai aktivitás, amelyet a testsúlycsökkenés elérése után is fenn kell tartani, legalább napi 40- 60 perc mérsékelt intenzitású mozgás formájában5.
PP-AP_ASA-HU-0013-1 2025.04.30.
Irodalomjegyzék
- (1) Kardiometabolikus rizikótenyezők - kardiovaszkuláris rizikóbecslés és kockázatbesorolás – rizikómenedzsment az alapellátásban. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Return to content
- (2) https://ksh.hu/s/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai-2022/1-20-sdg-2, letöltve 2025. 04.27. Return to content
- (3) Egészségmagatartás Magyarországon. A kutatást az Inspira Research Kft. végezte és finanszírozta. A keresztmetszeti kérdőíves online kutatást országos, nemre, korra, régióra, településtípusra reprezentatív 1000 fős mintán végezték a 18-65 éves hazai populáció körében. Az adatfelvétel időpontja: 2024. október. Return to content
- (4) Visseren F. LJ.et al. 2021 ESC guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice European Heart Journal ( 2021 ) 00 : 1-111 Return to content
- (5) Simonyi G:Obesitas a kardiovaszkuláris prevenció szemszögéből Cardiologia Hungarica 2024; 54: 39–42 Return to content
Kapcsolódó cikkek a témában:
Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta
Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
PP-ASP-HU-0323-1 2024. január 29.
Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117, Budapest Dombóvári út 26.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
