A sorsunk a kezünkben van
Nem is sejtjük, mi mindenről árulkodhat egy kézszorítás! Felvilágosítást ad arról, milyen az általános erőnlét, mennyire van kitéve valaki egy későbbi súlyos szív-érrendszeri betegség kockázatának, sőt arról is, hogy meddig élhet. A kéz szorítóerejének mérésével következtetni lehet az izomerő nagyságára. Ez nemcsak edzőtermi adat, hanem olyan tényező, amely előre jelezheti a szív- érrendszeri betegség rizikóját. Szoros összefüggés van az izomerő és a bármely okból bekövetkező halálozás kockázata között is.1
Egy 21 országra kiterjedő felmérés összegyűjtötte azt a tíz tényezőt, amelyek leginkább befolyásolják a szív- érrendszeri betegségek rizikóját.2 Ezek az alábbiak:
- Magas vérnyomás
- Zsíranyagcserezavar (magas nem-HDL koleszterinszint)
- Környezeti légszennyezés
- Dohányzás
- Helytelen étkezés
- Alacsony iskolázottság
- Hasi elhízás
- Cukorbetegség
- Gyenge szorítóerő a kézen
- Csekély fizikai aktivitás
Egy svédországi vizsgálatban több mint egymillió svéd férfi egészségügyi adatait követték 40 éven keresztül3, és többek közt azt tanulmányozták, mennyiben függ össze az izomerő a különböző szív- érrendszeri betegségek előfordulásával. Minél nagyobb izomerőt mértek valakinél, annál ritkábban fordultak elő ezek a betegségek, elsősorban a koszorúér- betegség és az agyi infarktus . Egy tíz évvel későbbi brit vizsgálat4 pedig azt találta, hogy a szívelégtelenség kockázata is jelentősen csökken azoknál, akik kellően edzettek és megtartott izomerővel rendelkeznek. Náluk ritkábban vannak jelen a jól ismert szív- érrendszeri kockázati tényezők, mint például a cukorbetegség, zsíranyagcsere- zavar vagy a magas vérnyomás.
Hogyan lehet megállapítani az izomerő nagyságát? A leggyakoribb mérőmódszer az alkar és a kéz szorítóerejének mérése egy dinamométer nevű eszközzel. A vizsgálat során az eszköz markolatát kell olyan erősen szorítani, amennyire a vizsgált személy képes rá. A kézi szorítóerő összefüggést mutat a test egyéb izomcsoportjainak erejével, ezért ez a mérés egyszerűen, pontosan és jól reprodukálhatóan ad felvilágosítást izmaink állapotáról.
Ahogyan idősödünk, úgy csökken izmaink ereje. A hanyatlás fokozatos, a harmadik évtized táján kezdődik el, és 50 éves kor felett már évi 1-2%- os az izomerő-és izomtömeg-csökkenés.5 Ennek mértékét befolyásolhatják veleszületett és életmódbeli tényezők vagy kísérő betegségek.
Idős korban rendkívül fontos a megfelelő erőnlét fenntartása a mobilitás és a mindennapi aktivitás megőrzéséhez. Ha valaki korosztályához és neméhez képest gyengébb teljesítményt nyújt, megfelelő mozgásterápiával sokat javíthat ezen. Erre a célra elsősorban az úgynevezett rezisztenciaedzés ajánlott. A név azt fejezi ki, hogy a testmozgás során az izmok valamilyen ellenállással szemben dolgoznak, pl. súlyzókkal vagy gumikötéllel. Heti 2-3 alkalommal érdemes végezni 8-10 különböző gyakorlatot, úgy, hogy minden nagy izomcsoportot megmozgasson.6 A rezisztencia tréning hatására csökken a zsírszövet állománya és nő az izomtömeg, emellett fokozódik az inzulinérzékenység, normalizálódik a vércukorszint, csökken a vérnyomás. Összeköthető aerob (állóképességi) edzéssel, mint például a rendszeres napi séta, kocogás, biciklizés. Egy tanulmány több mint 370 000 egyén adatai alapján bizonyította, hogy az inaktív résztvevőkkel összehasonlítva 21%-kal csökken a halálozási kockázat azoknál, akik bármilyen gyakoriságú rezisztenciaedzést végeztek. Ha a rezisztenciaedzést és az aerob edzést kombinálták, a kockázatcsökkenés 40 %-os volt.7
Izmaink működésére is érvényes az az angol szólás, hogy “use it or lose it“, vagy használod, vagy elveszíted. Minél több időt töltünk egy kényelmes fotelben, annál nagyobb lesz számos krónikus betegség és a halálozás kockázata. Ha valaki szinte semmit sem mozog, még napi 15 perc enyhe intenzitású rezisztencia- vagy állóképességi edzés is sokat számíthat az egészség megőrzése szempontjából.6
Hivatkozások
- 1. Carbone S et al. Journal of Cardiopulmonary Rehabilitation and Prevention 2020;40:302-309 Return to content
- 2. Yusuf S et al. Lancet 2020; 395: 795–808 Return to content
- 3. Silventoinen K et al. International Journal of Epidemiology 2009;38:110–118 Return to content
- 4. Sillars A et al. Mayo Clin Proc. 2019;94(11):2230-22 Return to content
- 5. Herranen P et al. J Am Heart Assoc. 2025;14:e036941 Return to content
- 6. Visseren FLJ et al.2021 ESC guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice European Heart Journal (2021) 00, 1_111 Return to content
- 7. Saeidifard F et al. Eur J Preventive Cardiol 2019 Vol 26 ( 15 ) 1647-1665 Return to content
PP-AP_ASA-HU-0036-1 2026.01.27.
Kapcsolódó cikkek a témában:
Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta
Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117, Budapest Dombóvári út 26.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
