Ez a weboldal sütiket használ. Az európai uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy módosítsa adatvédelmi beállításait.
További információk Engedélyezem

Tények és tévhitek az infarktusról

Tények és tévhitek az infarktusról

Szeretnénk pici rendet csinálni a fejekben. Minden igaz lenne, amit az infarktus megelőzésével kapcsolatban gondolunk? A nők valóban nem érintettek? Akinek a családjában már előfordult, borítékolhatóan ugyanúgy szembenéz majd vele? Dehogy! Ez például két tévhit. De nézzük a tényeket!

Tévhit: Mindenki azt mondja, hogy a koromhoz képest remekül nézek ki; kizárt, hogy ki lennék téve a szívinfarktus vagy stroke kockázatának!

Nem igaz! A jó kinézet nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szívünk is egészséges. Sőt, még a legvékonyabb, legegészségesebbnek tűnő személy is rendelkezhet néhány „láthatatlan”, kardiovaszkuláris betegségre fogékonnyá tevő rizikófaktorral, mint a magas koleszterinszint, magasvérnyomás és a családban előforduló szívbetegség.

Minél több kardiovaszkuláris rizikófaktor van meg valakiben, annál nagyobb az esélye annak, hogy szívinfarktust kap. Ezek közül néhányat nem lehet befolyásolni, mint pl. az életkort (az idősebbek kockázata magasabb, mint a fiatalabbaké), a nemet (a férfiak kockázata fiatalabb életkorban magasabb, míg a nők idős korban válnak fokozottabban veszélyeztetetté (1) és a családi kórelőzményt (öröklött tényezők). Ha szülei vagy testvérei szívbetegségben szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki a probléma Önnél is. 

Számos szívbetegségre hajlamosító rizikófaktort azonban ön is befolyásolhat (2, 3, 4, 5):

  • Ellenőriztesse vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét! Szükség esetén tartsa be az előírt terápiás javaslatokat!
  • Mozogjon rendszeresen!
  • Táplálkozzon egészségesen!
  • Mértékkel fogyasszon alkoholt!
  • Tartsa testsúlyát az egészséges határon belül!
  • Birkózzon meg az Önt érő stresszel!

Ha úgy véli, hogy több kardiovaszkuláris rizikófaktor fennáll Önnél, kérjen időpontot orvosától, hogy beszéljenek az Ön egészségi állapotáról és a kezelési lehetőségekről. Kardiovaszkuláris rizikófaktorainak kezelése megmentheti az életét. 

Tények és tévhitek az infarktusról

Tévhit: A szívbetegség főként a férfiakat érinti

A 40 év feletti nők esetében a szívinfarktus több hölgy halálát okozza, mint ahányan az összes női szerveket érintő rákban együttvéve meghalnak. Azok a nők, akik még menstruálnak, a folyamatosan termelődő női hormonoknak köszönhetően védettséget élveznek, azonban a változó korban már ugyanúgy kialakulhatnak náluk is szívbetegségek, és hasonló korú férfitársaikat sajnos rendkívül gyorsan beérik. Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy azok a hölgyek, akiknél egyéb kockázati tényezők is felmerülnek, például a cukorbetegség, ugyanolyan arányban veszélyeztetettek a szívinfarktussal kapcsolatban, mint a férfiak.

Tévhit: A szívbetegség csak az időseket érinti

Az érelmeszesedés következtében koleszterinből, zsírból kialakuló lerakódások az érben már a késői tinédzserkorban, a húszas évek elején kezdenek kialakulni. Ez a folyamat az évek előrehaladtával egyre gyorsul, és további tényezők, mint az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és a dohányzás tovább erősíthetik hatását. Sajnos az artériák átmérőjének folyamatos, akár több mint 70%-ot is meghaladó csökkenése egy olyan számottevő akadályt hoz létre, ami már az ér elzáródást jelenti.

Tévhit: Nem lehet szívbetegségem, ha nem érint semmilyen kockázati tényező

Sokan tudják, hogy a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a dohányzás növelik a szívinfarktus kockázatát. Igen, ezek a legfőbb kockázati tényezők. Figyeljünk azonban az alábbi, szintén fontos kockázati tényezőkre is: magas mértékű hús- vagy cukorfogyasztás, rántott ételek túlzott fogyasztása, mozgásszegény életmód, elhízás a derék tájékban.

Tévhit: A szüleim több mint 80 éves korukig éltek és nem volt szívbetegségük

Egy pozitív családi kórelőzmény (mely szerint egy közeli családtagnak, különösen fiatalabb korában már volt szívbetegsége) valóban növeli az előfordulás kockázatát. De ez nem jelenti azt, hogy ha valakinek a családjában ez korábban nem fordult elő, az teljesen megnyugodhat.

Tévhit: A magas koleszterinszint rossz, az alacsony koleszterinszint jó

Maga a koleszterinszinttel kapcsolatos érték még keveset mutat. A koleszterin milyensége számít. A “rossz” koleszterin, az LDL megemelkedett szintje problémát jelent. A “jó” koleszterinszint, a HDL magasabb mértéke azonban az infarktus előfordulásának kockázatát csökkenti. Amennyiben a vér triglicerid (neutrális zsír) szintje nő, ezzel a szívbetegséggel kapcsolatos kockázat is nő.

Tények és tévhitek az infarktusról

Tévhit: Az élelmiszerek csomagolásán található információkat mindig elolvasom, és csak azokat vásárolom meg, melyek koleszterin-mentesek. Ez már elég kell legyen.

Csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak koleszterint. A diófélék, a kókuszolaj, a mogyoróvaj ugyan mind mentesek a koleszterintől, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy egészségesek is. Ezek ugyanis nagymértékben tartalmaznak telített zsírokat, melyeket a májunk arra használ, hogy koleszterinné alakítsa át a szervezetünkben. Egyre több bizonyítékunk van ma már arra, hogy a transzzsírok (melyek növényi zsiradékok hidrogénezése folyamán keletkeznek) még sokkal károsabbak. A margarinban, péksüteményekben, chipsekben például megtalálhatók.

Tévhit: A szívinfarktus fájdalmas.

A szívinfarktusos esetek negyedénél nincsen semmi látható jel. Más esetekben előfordulhat, hogy a szívinfarktus más betegségre hasonlít, akár mint a gyomorhurut, szédülés vagy hátfájás. Lehetséges, hogy az infarktussal járó kellemetlen érzés néhány óra után elmúlik, de ez nem azt jelenti, hogy a szív nem sérült. Akárhogy is jelentkezik a szívroham, az ezzel járó veszély mindig azonos szintű.

A legfőbb üzenet: Ha kétségeink vannak, menjünk orvoshoz! Jobb félni, mint megijedni!

Tévhit: Nekem már volt egy koszorúérműtétem. Engem már meggyógyítottak!

Az, hogy már jártunk fogorvosnál, aki a rossz fogunkat esetleg kihúzta, még nem jelenti azt, hogy soha többé nem kell fogat mossunk. A többi fogunk is hamar tönkremehet. Ugyanez a helyzet a szívünknél. Az okok, ami miatt a szívbetegség kialakult, továbbra is jelen vannak (magas vérnyomás, magas koleszterinszint). A gyógyszereket szedni kell rendszeresen, figyelni kell az étkezésre és a rendszeres mozgásra is. Ne feledjük, hogy kaptunk egy második lehetőséget! Hozzuk ki belőle a legtöbbet!

Tévhit: A barátaim azt mondják, hogy nem fogok tudni úgysem leszokni a dohányzásról!

Badarság! A dohányzás nem jelent valódi, fizikai függést. Ez inkább csak rossz szokás. A dohányzás az egyik legfőbb okozója annak, hogy szívbetegségünk lesz. A jó hír az, hogy ha egyszer felhagyunk ezzel a rossz szokással, nagyon gyorsan csökken a mi esetünkben is a kockázata annak, hogy emiatt lesz infarktusunk. Egy év dohányzásmentes élet, és ebből a szempontból ugyanolyan lesz a helyzetünk, mint azoknak, akik sosem dohányoztak. Nincs olyan, hogy egy cigaretta úgy sem árt. Abszolút nemet kell mondani rá!!!

Tévhit: A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknek a cukorszintjük, nem pedig a szívük miatt kell aggódniuk.

Nem igaz! A cukorbetegség (orvosi nevén diabétesz mellitus) leginkább életveszélyes szövődménye a fokozott gyakorisággal jelentkező szívbetegség és stroke, mely több mint kétszer gyakrabban fordul elő a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknél, mint a nem cukorbetegeknél. A terápiás irányelvek továbbra is aszpirinkezelést javasolnak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, alkalmas betegeknél a visszatérő vagy első szív-érrendszeri események megelőzésére. (7, 8, 9)

Irodalomjegyzék:

(7) Pignone M, et al. Aspirin for Primary Prevention of Cardiovascular Events in People With Diabetes: A Position Statement of the American Diabetes Association, a Scientific Statement of the Ameri¬can Heart Association, and an Expert Consensus Document of the American College of Cardiology Foundation. Circulation 2010, 121:2694-2701.
(8) UK National Institute of Clinical Excellence (2008). Type 2 Diabetes: National clinical guideline for management in primary and secondary care (update). http://www.nice.org.uk/nicemedia/ live/11983/40803/40803.pdf.
(9) Hennekens, et al. Additive Benefits of Pravastatin and Aspirin to Decrease Risks of Cardiovascular Disease. Arch Intern Med. 2004;164:40-44.

L.HU.PH.GM.18.06.2014.0760

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!